hirdetes
Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Mi lesz a hazai szélerőművekkel? – íme
Tudj meg többet: Szélenergia

Mi lesz a hazai szélerőművekkel? – íme

Magyarországon nem lesz roncs-emlékmű a széltornyokból. A szigorú engedélyezési feltételek és a beruházások folyamatos ellenőrzése is garantálja, hogy egy széltorony létesítése nem okoz nagyobb környezeti terhelést, mint egy átlagos családi ház felépítése.

Magyarországon több olyan elem is van a szabályozási rendszerben, ami megakadályozza, hogy élettartamuk lejárta után a leállított szélerőművek működésük egykori helyén legyenek az enyészeté. A termelésből kivont széltornyok lebontásáról hazánkban az üzemeltetőnek mindenképpen gondoskodnia kell, hiszen az építési engedélyt csak ezen kötelezettség vállalása esetén kapják meg a beruházók. A 12X12 méteres betonalapra rögzített tornyok felépítése nem jár nagyobb környezetváltoztatással, mint egy családi ház kivitelezése, ráadásul ez utóbbi esettel ellentétben a hatóságok a szélerőművek létesítésnek és lebontásának minden fázisát ellenőrzik. A hazai szélerőművek úgynevezett on-shore – azaz szárazföldi telepítésű – berendezések, ennél fogva könnyen elbonthatóak. Az üzemeltetők a statikai, anyagavulási adatok alapján pontosan meg tudják mondani azt is, hogy az egyes tornyok mikorra kerülnek olyan állapotba, hogy feltétlenül le kell szerelni őket, elkerülve a környezetszennyezés és -rongálás lehetőségét vagy éppen a közvetlen balesetveszélyt. „A szélenergia nem véletlenül a legkisebb környezetterheléssel járó energiatermelési mód. A tornyokra vonatkozó építési engedély teljes rekultivációs kötelezettséget ír elő a beruházók számára. Ez azt jelenti, hogy nem csak a tornyot kell leszerelni, de a betonalap elszállításáról és a teljes tereprendezésről is gondoskodni kell.

 

Az építés során a környezetvédelmi és építési hatóságok minden részfolyamatot ellenőriznek a termőréteg megfelelő elhelyezésétől kezdve, a betonalap lefektetésén és a szerviz utak létesítésén át, a földkábelek megfelelő szigeteléséig bezárólag” – hangsúlyozza Takács Gábor, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság(MSZIT) ügyvezetője. A nehezen megszerezhető engedélyek, a mérési nehézségek és a kiosztott kvóták alacsony száma ráadásul arra késztetik az engedélyeseket, hogy a már egyszer bemért területen ne hagyjanak fel a tevékenységükkel. Ennek megfelelően alapvetően két lehetőség áll a társaságok előtt a berendezések üzemidejének lejárta után: vagy teljesen levonulnak egy telephelyről, helyreállítva annak eredeti állapotát, vagy a már kipróbált helyen az elavult szerkezetek leszerelését követően új, modernebb tornyokat állítanak üzembe. A leszerelést követően a még felújítható generátorok, egyéb alkatrészek más egységekbe pótalkatrészként beszerelhetőek, a további üzemszerű felhasználásra nem alkalmas elemek – például a torony fém részei – pedig újrahasznosítható hulladékként értékesíthetők. Ezzel a szélerőművek tulajdonosai úgy csökkenthetik a leszerelési kötelezettségből fakadó költségeket, hogy tovább erősítik a környezeti terhelés csökkentése iránt vállalt kötelezettségüket is.

 

Csatlakozott már Facebook oldalunkhoz? Rajta!

 
Korábbi anyagunk a szélenergiáról:

[media id=105 width=320 height=240]

Ajánlott tartalom

Nullázd a villanyszámlát napelemes rendszerrel

A napelemes rendszerrel nullázhatjuk le a villanyszámlát. De mit érdemes tudni a napelemekről?