Bevezető
A szélenergia megújuló energiafajta, amelynek termelése környezetvédelmi és költségelőnyei miatt rohamos ütemben nő a világban, főleg Európában. 2006-ban a szélerőt felhasználó generátorok 74 223 megawatt energiát termeltek világszerte, mely még mindig kevesebb, mint a világ áramfelhasználásának 1%-a. A szélenergia kitermelésének modern formája a szélturbina lapátjainak forgási energiáját alakítja át elektromos árammá. Ennél sokkal öregebb technológia a szélmalom, amelyben a szélenergia csak mechanikus szerkezetet működtetett és fizikai munkát végzett, mint a gabonaőrlés, vagy a vízpumpálás.
Családi házak, víkendházak teljes vagy kiegészítő áramellátására
Hajókon áramtermelésre
Ipari méretű energiatermelésre
Vízszivattyúzásra
Öntözésre
Vízpótlásra
Állattartásra, itatáshoz
Vadgazdálkodáshoz
Halastavak élőhelyek életben tartására
Belvízvédelemre
Szennyvízszállításra, tisztításra
Előnyei:
Ingyen áll mindenki rendelkezésére
Folyamatosan megújul
Környezetkímélő
A szélenergiával működő berendezések hosszú időn át, automatikusan üzemelnek
Hasonló megoldásokról szóló leírások és vonalas vázlat származnak egy ókori arab tudós, Diszmasghi (i.e. 1271) -tól.
Mindezekből arra is következtethetünk, hogy a szélerőgépek legősibb típusai függőleges tengelyűek voltak. A függőleges tengelyű elrendezés további oka az egyszerűbb szerkezetű megvalósítási módja is lehetett. A középkorban használt szélkerekek vitorláit csak a felső szegélyük mentén erősítették a lapátokra, ami által a szél a vitorlákat csak az egyik oldalon feszítette a tartórácsra és az alsó részen lebeghetett. Ebben az esetben elhagyható volt az árnyékoló fal. Bármely irányú szél esetén működőképes volt, szabadon forgott a házak tetejére elhelyezve.
A szélkerék továbbfejlesztett termékére Kisázsiában és a görög szigeteken találhatunk, még ma is működő példákat.
Ezek már vízszintes tengelyű szárnylapátos megoldások voltak. A kör alakú malmokon a háromszög alakú vitorlák küllőkre voltak erősítve. A szélirányba állítást a felépítményen áthelyezhető tengely áthelyezésével változtatták. A hosszú ideig egy irányból fújó szél esetén volt alkalmas a működtetésre.
A Németalföldön fejlődött ki egy típus, amelynek kúp alakú teteje a szélkerékkel együtt volt elforgatható. Ez a típus ?hollandi? néven vált ismertté. Németországban egy másik hasonló megoldás terjedt el az un. Bock-malom, amelynek az egész torony alakú teste szélkerékkel együtt volt.

A szélkerékre a gyorsjárási tényező a jellemző, ami a fordulatszám és az átmérő szorzatával arányos. A gyorsjárási tényező szoros összefüggésben van a szélkerék hatásfokával. Egy szélkerék akkor jár a legjobb hatásfokkal, ha a rajta áthaladó szél sebességét egy meghatározott mértékben csökkenti. Amennyiben ennél nagyobb sebességgel távozik a szél, úgy túl sok kihasználatlan energiát visz magával, ha pedig kisebbel, akkor a szélkeréken a kívánatosnál kevesebb levegő halad át.
Vízszintes szárnylapátos szélkerék estén a vízszintes tengely végén sugárirányban álló lapátok vannak elhelyezve, így a szél a szélkerék tengelyével párhuzamosan fúj.
Ennek a típusnak nagy előnye, hogy aránylag kevés szerkezeti anyagot tartalmazó, mégis nagy teret bejáró szárnylapátjaival terjedelmes széltérből termel energiát. Ezeket a szélkerekeket viszont állandóan a széllel szembe kell állítani, és olyan berendezéssel kell ellátni, amely mindezt.
Az áramtermelésben alkalmazott rotorok általában 1-2-3 lapátos, nagyobb sebességű, gyorsjárási tényezőjű megoldások. A lapátok tervezésénél a szárny profilra jellemző aerodinamikai jellemzőket veszik alapul.
Alkalmazkodni kell a beépített generátor optimális üzemelési paramétereihez is. Generátorként leginkább speciálisan ilyen alkalmazási célra fejlesztett állandó mágneses, sokpólusú generátorokat alkalmaznak. Ezek egyedi fejlesztések eredményei, az alkalmazási terület igénye szerinti optimális paraméterekkel.
Kézenfekvő lenne, hogy az autóiparban használatos és nagy sorozatban gyártott, ezért olcsóbb generátorokat alkalmazzuk szélgenerátor alkotóelemeként. Ez a módszer viszont több, itt fel nem sorolt okból következően nem ad optimális eredményt, ezért a gyártók sem alkalmazzák.
Ipari jellegű szélerőművekben is megtalálhatóak az állandó mágneses speciális generátorok, melyek gyártása magas szintű technológiai hátteret feltételez.
Az áramtermelő szélerőgépek, szélmotorok esetében is van egy működési sebesség-tartomány. E sebességtartományok felett szükség van arra, hogy ezeket a berendezések megvédjék a viharkároktól. Az alkalmazott fékező megoldások között szerepel a generátor rövidzár, az érzékelő és vezérlő automatika, a mechanikus fék, valamint egyéb technikai variációk is.
A beépíthető kapacitást korlátozhatja a már meglévő villamos hálózat kiépítettségének foka, forgalma és az adott ország villamos rendszerirányításának fejlettsége és tűrőképessége.
Természetesen, amikor a szélerőművek szél hiányában nem termelnek áramot, a villamos rendszerirányítóra hárul a szabályozási feladat, hogy a termelés kiesést ellensúlyozni tudja vagy a szélerőművek áramtermelésének újraindulása esetén, szintén beavatkozzon.
A szélerőművet üzemeltetőkre sokszor szinte megoldhatatlan feladatként hárul az előre megadott menetrend betartása, amely szélfüggő, és mint ilyen nehezen prognosztizálható.
A kiszámíthatatlan áramtermelési periódusok áthidalására, az ipari méretű energiatárolás is lehetőséget adhat, amely viszont nagy beruházási költségeket vonz magával.











































