Zöldtetőt Budapesten? De hol?

Szabó Lilla tájépítész 2011-ben I. díjat nyert OTDK-dolgozatában a zöldtetők jelenlegi eloszlását, a potenciális építési területeket és a támogatási lehetőségeket vizsgálta a fővárosban, összevetve és átfedést keresve a településökológiai szempontból szükséges helyszínekkel, amelyhez a budapesti lapostetős épületek eloszlásának és arányának feltérképezésére volt szükség.

A XX. század végére kialakuló sűrű városi beépítések, a környezeti állapot romlása, és a fenntarthatóság gondolata a zöldtetők fokozott elterjedéséhez vezetett a gazdaságilag fejlett országok nagyvárosaiban. Magyarországon, sajátos módon az eredetileg az ökologikusság jegyében született zöldtetők megítélése mind laikus, mind szakmai környezetben erősen kétoldalú. Vajon milyenek a zöldtetőépítés tényleges kilátásai Budapesten? Milyen városrészekben lenne szükség rá? És hol lenne lehetőség tömeges támogatásukra? Ezekre a kérdésekre kerestem a választ munkámban. A vizsgálatom a budapesti beépítettségre, környezeti állapotára, minőségére terjed ki, majd ezek alapján a zöldtetők elterjedésének területi prioritásait és ösztönző rendszerét vizsgáltam. Saját kutatásaimmal próbáltam megválaszolni a kérdést, hogy valójában alkalmas-e a budapesti beépítés nagyobb területeken is zöldtető-építésre, és ahol a műszaki adottságok adottak, ott ténylegesen van-e szükség rá elsősorban településökológiai szempontból. A dilemma megválaszolásához szükségem volt a lapostetős épületek budapesti eloszlásának, arányának vizsgálatára.

A témában az utóbbi években nem készült vagy nem fellelhető felmérés, ezért magam térképeztem fel Budapest lapostetős épületállományának eloszlását. Majd ezekre az adatokra támaszkodva már könnyebben meg tudtam becsülni, hogy mekkora területet fednek le a budapesti lapostetők, a lehetséges potenciális zöldtetők. A nemzetközi gyakorlat megismerése után egyértelmű volt számomra, hogy ilyen jellegű felmérés hiányában nehéz egy hatékony támogatási rendszer kidolgozása. Az adottságok, a potenciális zöldtető-mennyiség ismerete – úgy gondolom – elengedhetetlen, hiszen a zöldtetők esetében a támogatás mindaddig nem lehet eredményes, amíg nem tudjuk, hol, milyen mennyiségben és milyen típusú lapostetős épületek vannak – mind szerkezeti teherbírás, építés ideje és jellege, mind az épület funkciója szempontjából.
A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Döntöttek: kötelezővé válik a napelemek telepítése az épületekre

Az Európai Parlament elfogadta az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban.