Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Hiába kapott a Spar Brüsszelben Aranytojás-díjat, a vásárlók mégis a ketreces tyúktojást választják, és hiába jár élen a Magyar Telekom a fenntarthatóságban régiós szinten is, az emberek 95 százaléka nem tud erről. Zöldmarketing konferencián kiderült: van még mit kommunikálni.
„Tíz éve Veresegyházán lakom, nyitott vagyok a zöld üzenetekre, erre a konferenciára is magánemberként jöttem el. Mégsem hallottam soha a biotojás-farmról” – szólalt fel a közönség soraiból egy hölgy, miután Laber Zsuzsa kommunikációs vezető megtartotta előadását arról, hogy a Spar hogyan támogatja a Fauna Egyesülettel együttműködésben 2008 óta a ketreces tyúktartás visszaszorítását és a biotojás-termelést, amely a veresegyházi Ovo Farmon folyik. Mint a Kreatív Csoport második Zöldmarketing konferenciáján elhangzott, a kereskedelmi lánc két éve európai Aranytojás-díjat kapott ezért a CSR-tevékenységéért, tavaly ősszel bevezette a sajátmárkás biotojást, az emberek mégsem tudnak a farmról, és a boltban is még mindig inkább az olcsóbb, ketreces tojást választják. Többet kell tehát kommunikálni – vonta le a következtetést maga Laber Zsuzsa is, hogy a zöldüzenetekre fogékony fogyasztókhoz eljussanak ezek az információk, a többieknél pedig egy szemléletformálást lehessen elindítani.
Gulyás Emese, a Tudatos Vásárlók Egyesületének társalapítója ugyan körülbelül harminc százalékban jelölte meg azoknak az arányát, akik Magyarországon nyitottak a zöldüzenetekre és fontos nekik, hogy a vállalatok társadalmilag és környezetileg is felelős módon működjenek, de hozzátette azt is, az már a marketingesek feladata, hogy ezt a nyitottságot vásárlási hajlandóságra fordítsák. Mert hogy ebben még bőven van hiány, az a ketreces tojásvásárlásból is látszik. Hasonlóképp a társadalmi-környezeti felelősség és a fenntarthatóság fogalmának és az ebben élenjáró vállalatok megismertetésével kapcsolatban is van még mit tenni az országban. Mint azt Szomolányi Katalin, a Magyar Telekom vállalati fenntarthatósági osztályának vezetője elmondta, kutatásaik szerint a lakosság 23 százaléka hallott a fenntarthatóság fogalmáról, de csupán két-három százalékuk az, aki meg is tudja határozni a jelentését. Miután felvilágosítást kapnak erről, akkor is csak tíz százalék tud olyan vállalatot megnevezni, amely szerinte felelősen működik.
Pedig vannak itthon is népszerű kampányok, amelyekről rengetegen tudnak, és vannak könnyű megoldások. Dakó Andrea, a WWF kommunikációs és marketingigazgatója egy ilyen lehetőségről számolt be a Föld Órája címet viselő globális kampány formájában. A 2007-ben Sydneyből induló kampánynak ugyan nem a valós fogyasztáscsökkentés, hanem a szemléletformálás a célja, ha egy vállalat csatlakozik a kezdeményezéshez, azzal kifejezheti, hogy fontosnak tartja a klímaváltozás kérdését, és hangot adhat elkötelezettségének, amely a válság és az általános bizalmatlanság idején különösen jó pont lehet – mondta el Dakó Andrea.
A WWF-hez kapcsolódó pozitív brandértékek, mint például az optimizmus és a jókedv, erősítik a vállalat brandértékeit is, a csatlakozással egy saját CSR-akcióhoz képest ráadásul a vállalat erőforrást is spórolhat, hiszen a WWF kommunikációs anyagokkal, filmekkel, információkkal és nemzetközi know-how-val látja el. Így a cég buzdítani és edukálni tudja a munkavállalóit, de a cégcsoporton belüli pozicionálását is segíti, ha elmondhatja, hogy részt vesz a kampányban. Nincs gondja a publicitásra sem, hiszen globálisan csaknem 300 médiapartner támogatja, itthon 2010-ben közel kétszáz tévészpot és ötszáz rádiószpot népszerűsítette, minden országos napilap és híradó beszámolt róla. Globális szinten a Föld Órája 2010-ben már több mint 1 milliárd embert mozgósított 127 országban, itthon másfél millió embert ért el, több mint 13 ezer magánszemély regisztrált a honlapján, továbbá 226 vállalat és 251 intézmény csatlakozott.
A WWF-fel működik együtt a Coca-Cola lokális szinten is. A Szabadság-sziget nevű ötéves projektben a vállalat és a civil szervezet egy pusztuló mellékág és sziget megmentésére fogott össze, amely Mohács környékén, a Dunán található. Mint Pogány Éda, a Coca-Cola kommunikációs és közkapcsolati igazgatója a konferencián elmondta, a hozzájuk havonta beérkező többszáz támogatói kérelemből többek között azért is választották ezt a projektet, mert a Duna minden Coca-Cola palackozó országban fontos szerepet tölt be, és mert a vállalat maga is nagy vízfelhasználó. „Fontos, hogy amit elveszünk, abból vissza is adjunk” – hangsúlyozta a szakember, aki leszögezte, minden, amit a vállalat CSR-ben tesz, annak az üzleti tevékenységét is támogatnia kell. A projekt a WWF-en keresztül egymilliárd eurós támogatást kapott az EU Life+ alapjából, az üdítőipari óriás pedig 42 millió forintot fordít rá.
Fotók: kreativ.hu
