Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / WWF: 40 százalékos kibocsátás-csökkentésre van szükség

WWF: 40 százalékos kibocsátás-csökkentésre van szükség

A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a fejlett országoknak az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal kellene csökkenteniük üvegházgáz-kibocsátásukat 2020-ig – mondta el Benkő Dániel, a WWF Magyarország éghajlatváltozás-programjának munkatársa az MTI-nek kedden Koppenhágában.

A WWF szakértője ismertette: a Kárpát-medencében az átlaghőmérséklet növekedése másfélszerese a globális átlagnak, ezért hosszabb távon fel kell készülni az ország éghajlatának megváltozására. A nyár szárazabbá, forróbbá és hosszabbá válik, a tél pedig enyhébb és csapadékosabb (esősebb) lesz, míg a másik két évszak a mostaninál jóval rövidebb lesz. Ahhoz, hogy ezek a trendek ne váljanak túl szélsőségessé, szükség van egy olyan megállapodásra, hogy a fejlett országoknak az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkentsék kibocsátásukat 2020-ig.
Benkő Dániel elmondta, hogy a koppenhágai tárgyalások két kulcskérdése, hogy megállapodjanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, valamint arról, hogy milyen támogatást nyújtsanak a fejlődő országoknak saját kibocsátásaik csökkentéséhez. Hangsúlyozta, hogy azt is el kell dönteni, hogy hogyan osszák el az országok az ehhez kapcsolódó pénzügyi terheket.

Az Európai Unió tagországai ugyanakkor nincsenek egységes állásponton abban, hogy megemeljék-e a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett vállalásokat – derült ki hétfőn. Uniós források jelezték, hogy miközben egyes tagországok szerint már most fel kellene emelni az uniós vállalást 20-ról 30 százalékra, más tagállamoknak fenntartásaik vannak a kérdésben, többen pedig ellenzik azt.
Mikolaj Dowgielewicz lengyel unióügyi miniszter például nyilatkozatával értésre adta: ez utóbbi csoportba tartozik a kelet- és közép-európai uniós tagországok egy része is. Ehhez kapcsolódóan Benkő Dániel elmondta, a vállalások megfogalmazásánál fontos szempont, hogy az egyes országok energiaszektora hogyan épül fel. Lengyelország villamosáram-termelése például csaknem teljes egészében (98,1 százalékban) fosszilis tüzelőanyagokra – leginkább szénre – épül. Ezzel szemben Magyarországon 50-60 százalék ugyanez az arány, ennek megfelelően a szén-dioxid-kibocsátás is alacsonyabb.

Magyarországon az áramtermelésben a megújuló energiaforrások arányának növekedését az akadályozza leginkább, hogy az így megtermelt energia nem mindig akkor áll rendelkezésre, amikor igény van rá. Az országban pedig nincs meg az infrastruktúra a zöld erőművek által termelt energia eltárolására. Ez szivattyús-tározós erőművek építésével lenne megoldható, amelyek árambőség esetén egy magasabban fekvő helyre szivattyúzzák a vizet, majd igény esetén a víz leeresztésével termelnek áramot – mondta Benkő Dániel. Hozzátette: Magyarországnak ugyanakkor e tekintetben nem kedvezőek a domborzati adottságai, így fontos lenne a régiós együttműködés.
Ezenkívül úgy vélte: ennek az országcsoportnak is segítenie kell abban, hogy a fejlődő államok is csökkentsék kibocsátásukat.

Annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok a klímakonferencia előtt bejelentette, hogy 2020-ig 17 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest, a WWF Magyarország munkatársa elmondta: ez a vállalás valójában csak körülbelül 4 százalékos mérséklést jelent a többi ország által irányadónak tekintett 1990-es szinthez képest.

Ajánlott tartalom

Elhanyagolható hatása van a kijárási korlátozásoknak a globális hőmérsékletre

Kevés hatással van a klímaváltozásra a légszennyezés csökkenése és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak drámai visszaesése, amely a koronavírus-járvány feltartóztatására világszerte elrendelt kijárási korlátozások miatt következett be - mutatták ki a Leedsi Egyetem kutatói.