Vámot vetne ki Trump a napelemekre

Csökkenhet a napenergia versenyképessége és kétharmadával is visszaeshet a nagy naperőművek építésének tempója az Egyesült Államokban, ha két csődbe ment szolárcég követelésére az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottsága és Trump vámot ró ki a külföldi napenergiás eszközök importjára.

A szó szoros értelmében nem vámról van szó, hanem egy ahhoz hasonló protekcionista húzásról: olyan tarifáról, mely -a villamos energia árába beépítve- megsemmisítené az olcsó kínai napelemek versenyelőnyét az amerikai piacon. Az Egyesült Államokban az olcsó dömpingáruk behozatala által taccsra tett hazai termékek gyártóinak lehetősége van egy jogszabály értelmében vámot, illetve védelmet kérni a külföldi konkurencia termékei ellen az USA Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságánál (U.S. I.T.C.). Ezt tette áprilisban az amerikai Suniva kilenc nappal azután, hogy csődvédelmet kért. A cég a Section 201 hatálya alatt azt panaszolta fel, hogy az olcsó külföldi áruk túlkínálata annyira lenyomta a piaci árakat, hogy az amerikai gyártók azzal már nem tudnak versenyezni. Ha alákínálnak, a termelés nem rentabilis. Ezért az aránytalanság orvoslását kéri.

Folyamodványához csatlakozott a SolarWorld amerikai leányvállalata is. A dolog pikantériája, hogy tulajdonképpen egyik cég sem színtisztán amerikai: a Sunivát ugyan Georgia államban alapították, de 2015-től a többségi tulajdonosa már egy hongkongi cég, a Shunfeng International Clean Energy. A SolarWorld pedig német vállalat, mely májusban jelentett csődöt.

A Suniva kérése a következő:

A napenergiából előállított áramra wattonként 40 cent plusztarifát rójon ki az állam, illetve modulonként legalább 78 cent legyen a wattonkénti alapár az első évben. Ilyen árszinten utoljára 2012-ben volt a napenergia, azóta már olcsóbban termelik a szoláreszközök árának esése miatt. A GTM Research kalkulációi szerint a 78 centes garantált alapár mellett 2018 és 2022 között az új szolárkapacitások üzembe helyezése 66 %-kal esne vissza, vagyis 72,5 gigawatt helyett 36,4 gigawattnyi új erőművet indítanának csak be. Ha a 40 centes áremelést is bevezetnék, akkor 2022-ig még kevesebb, csak 25 GW új napenergiás infrastruktúrát létesítenének a piaci szereplők.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Döntöttek Brüsszelben: kötelezővé válik a napelemek telepítése

Az Európai Parlament jóváhagyta az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az EU épületeire, az energiafogyasztás és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében.