Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Új sziget képződhet

Új sziget képződhet

Csökken a vulkáni aktivitás a Kanári-szigetek partjainál, így valószínűleg mégsem emelkedik ki új sziget az Atlanti-óceánból.

Két hónappal a vulkánkitörések és hat hónappal a földrengések kezdete után csökkenni látszik a kanári-szigeteki El Hierro partjainál lévő víz alatti tűzhányó aktivitása. Bár néhány tíz-, esetleg százméternyi új óceáni kéreg képződött, ez még mindig kevés ahhoz, hogy a vulkán a víz fölé emelkedjen, írja az origo.hu. A NASA EO-1 (Earth Observing-1) nevű műholdja december 16-án új képet készített a területről. A képen El Hierro szigetét láthatjuk, ahol három piros kör jelzi a legutóbbi földrengések epicentrumát. Ezek a földrengések 17-23 kilométeres mélységben pattantak ki. A felvételen valódi színek láthatók. A víz alatti tűzhányó a sziget déli csücskétől (La Restinga városától) déli irányba, körülbelül egy kilométerre található. A tűzhányóból kikerülő láva, hamu és gázok a képen jól megfigyelhetően északnyugat felé áramlanak a tengervízben. A sziget feletti fehér pamacsok nem vulkáni ködöt jeleznek, hanem felhőket. A szeizmikus aktivitás idén júliusban kezdődött a szigeten, az első víz alatti kitöréseket pedig október közepén észlelték, melyekről részletesen beszámoltunk rovatunkban. Az elmúlt hetekben azonban a földrengések száma és a szén-dioxid kibocsátása csökkent. Utóbbi annak a jele, hogy a magma mennyisége is kevesebb a víz alatti tűzhányó magmakamrájában.

El Hierro a Kanári-szigetlánc legdélebbi, legkisebb (270 négyzetkilométeres) és leggyérebben (10 ezer lakos) lakott tagja. A Spanyolországhoz tartozó Kanári-szigetek egy vulkanikus szigetcsoport Afrika északnyugati partjai mentén. Hét nagyobb és több kisebb sziget emelkedik ki itt az Atlanti-óceánból, összesen 7500 négyzetkilométernyi területet foglalva el. A szigetcsoport úgynevezett forrópontos vulkanizmus eredményeként jött létre. A forrópontos vulkanizmus során egy földköpenyben lévő forró terület kőzetolvadékot (magmát) termel, amely felfelé (a kisebb nyomás felé) haladva átégeti magát a kőzetburkon, és lávaként a felszínre (ez esetben a tengerfenékre) ömlik. Ahogy a lemeztektonikai mozgások (jelen esetben az Atlanti-óceán tágulása) miatt a kőzetburok elmozog a köpenyben egy helyben lévő forró pont felett, egy “hegesztési nyomvonal” jön létre, ahol a hegesztési pontok az újabb víz alatti vulkánok, amelyek egy részéből később szigetek válhatnak.

el hierro

Ajánlott tartalom

Jégkorszaki tengeri moszatokat azonosítottak Skócia partjainál

A legutóbbi, nagyjából 16 ezer évvel ezelőtt bekövetkezett jégkorszak óta fennmaradt tengeri moszatokat fedeztek fel a kutatók Skócia, Írország és Franciaország partjainál.