Öt pontos európai intézkedéscsomagot készít Hegyi Gyula. A levegőszennyezés elleni európai intézkedéscsomagról számolt be Hegyi Gyula, európai parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tagja Budapesten, január 16-án tartott sajtótájékoztatóján.

Több embert öl meg a szmog, mint az autóbalesetek!

Öt pontos európai intézkedéscsomagot készít Hegyi Gyula. A levegőszennyezés elleni európai intézkedéscsomagról számolt be Hegyi Gyula, európai parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tagja Budapesten, január 16-án tartott sajtótájékoztatóján.

A helyzetet elemezve elmondta, hogy Magyarországon és más európai országokban is nagyságrendekkel több embert öl meg a szmog, mint az autóbalesetek.  A magyarok a szennyezett levegő következtében átlagosan egy-három évvel korábban halnak meg, mint ha tiszta levegőt lélegeznének be. Különösen igaz ez a nagyvárosokra. Az Európai Unió Tiszta Levegőt Európának! (Clean Air For Europe) elnevezésű programja szerint a budapesti régió Európa egyik legszennyezettebb levegőjű térsége. A budapesti légszennyezés elsőszámú okozója az autóforgalom. Ha nem korlátozzuk a szmogot Budapesten és a vidéki nagyvárosokban, akkor ezreket ítélünk halálra és sok tízezer városi gyermeket asztmás megbetegedésre.

Kiemelte a légszennyezés veszélyeit, hangsúlyozva, hogy a szmognak komoly egészségügyi hatásai vannak: irritálja a légutakat, csökkenti a tüdőkapacitást, s hosszabb kitettség esetén akár maradandó károsodást is okozhat. Emellett fokozza az olyan betegségek tüneteit, mint az asztma, a bronchitis, a tüdőtágulat. A szálló por magas koncentrációja leginkább a gyermekeket, illetve a légúti és keringési betegségben szenvedőket veszélyezteti. Több mint 219 ezer asztmás beteget regisztráltak hazánkban és évente 10-18 ezer új beteget tartanak nyilván. Az allergiás, légúti betegségben szenvedő betegek száma tízévente megduplázódik Magyarországon. A szennyezett városi levegő számos olyan jelzésértékű biológiai károsodást okoz, melyek akár szívbetegséget is okozhatnak fiatal felnőtteknél.

Szennyező autók a városban

A 2013-ig érvényes európai intézkedéscsomag kapcsán hangsúlyozta, hogy egy intézkedés önmagában, kiragadva nem elég: összetett intézkedési terv kell, amely úgy védi a városlakók egészségét, hogy a feltétlenül szükséges gépkocsiforgalmat sem teszi lehetetlenné. Nyugat-Európában a rendszer valamennyi elemét kitalálták már, nekünk csak ezekből kell összerakni egy, Budapest és a vidéki nagyvárosok adottságaihoz alkalmazkodó csomagot.

Az alábbi, öt pontból álló intézkedéscsomag elfogadtatásán kezdek dolgozni:

1. Dugódíj, azaz behajtási díj a Külső (Hungária) körúton belül. A kívülről érkező autósok behajtási díjat fizetnek, indokolt kivételek mellett. Hegyi Gyula jelentése, amelyet az Európai       Parlament nagy többséggel fogadott el, javasolja a dugódíj rendszerének bevezetését a fél milliónál népesebb városokban.

2. Zöld zónák kialakítása. (Low Emission Zone.) Az autókat a káros anyagkibocsátásukat megállapító EURO fokozatuk alapján engedik be, vagy tiltják ki a zónából. Németországban 22 város, Hollandiában 7 város, Nagy Britanniában 1 város, Dániában 4 város, Olaszországban 4 tartomány, Svédországban 5 város vesz részt a programban. Sokkal jobban csökkenti a levegőszennyezést, mint a páros-páratlan rendszámok váltakozó leállítása.

3. A szmogriadó rendelet finomítása, szigorú végrehajtása és szankcionálás.

4. Sebességkorlátozás városon belül, középületek, gyermek és egészségügyi intézmények közelében: az alacsonyabb sebesség nemcsak tisztább levegőt, hanem kevesebb balesetet is jelent.

5. Hibridautók, elektromos autók beszerzése. Uniós és hazai közintézmények gépkocsi parkjának cseréjénél alapvető követelmény legyen a tiszta, a levegőt nem vagy alig szennyező autó.

Ajánlott tartalom

A zöldátálláshoz egyes nyersanyagokból bizonyos mértékig fedezhető a szükséglet Magyarországon

Magyarországon találhatók olyan nyersanyagok, amelyekből a zöldátálláshoz bizonyos mértékig fedezhető a szükséglet - mondta az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara Földrajz- és Földtudományi Intézetének egyetemi docense Áder János korábbi államfő Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.