A jövő ma kezdődik címmel fogadta el az Európai Parlament Strasbourgban a káros éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság egyéves munkáját lezáró jelentést, amely több tekintetben szigorúbb klímavédelmi célokat fogalmazna meg, mint amelyekre az EU és tagországai hivatalosan kötelezettséget vállaltak.

Szigorúbb éghajlatvédelmi célokat vállalna az Európai Parlament

A jövő ma kezdődik címmel fogadta el az Európai Parlament Strasbourgban a káros éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottság egyéves munkáját lezáró jelentést, amely több tekintetben szigorúbb klímavédelmi célokat fogalmazna meg, mint amelyekre az EU és tagországai hivatalosan kötelezettséget vállaltak.

A szerdai plenáris ülésen 570 igen, 78 nem szavazattal, 24 tartózkodás mellett szavazták meg a képviselők a jelentést, amelyben egyebek között az áll, hogy a klímaváltozás “gyorsabb és komolyabb, mint ahogyan azt korábban gondoltuk”.

A képviselők szerint az EU-nak és a többi fejlett országnak 2020-ra a vállalt 20 helyett 25-40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Hosszú távon, 2050-re pedig egy legalább 80 százalékos csökkentésre van szükség az 1990 körüli referenciaértékhez képest.

Az EP egyebek között sürgeti, hogy legkésőbb 2015-re épüljenek nulla energiafelhasználású lakóépületek, 2020-ra pedig hasonló képességű kereskedelmi és közösségi épületek is. Fontosnak tartja a parlament a környezetbarát közlekedési technológiák, mint például a hidrogénhajtás, az elektromos hajtás, az üzemanyagcellák, a hibrid vagy fejlett bioüzemanyagok kutatásának és fejlesztésének erőteljesebb támogatását is.  A bizottság egy európai éghajlati alap vagy hasonló tagállami alapok létrehozását is ajánlja, a fejlődő országoknak pedig több pénzügyi támogatást tart szükségesnek.

Fontosnak tartja a bizottság az uniós polgárok tájékoztatását is a káros gázkibocsátás csökkentésének megfizethető módjairól, a termékek és szolgáltatások széntartalmáról, emellett az EP ingyenes energiavizsgálatokat is szervezne a tagállamokban, hogy a lakosok csökkenthessék energiafogyasztásukat és kibocsátásukat.

A másfél éve alakult bizottságnak két magyar tagja is volt Barsiné Pataky Etelka (Fidesz) és Tabajdi Csaba (MSZP) személyében. Közülük Barsiné a plenáris vitában felszólalva úgy vélte, hogy “a jelentés elfogadásával hiteles útiterv van az unió kezében a klímaváltozás elleni küzdelemhez”. Kifejtette, hogy a megfelelő eredmény eléréséhez a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő innovációra van szükség a gépjármű-technológiákban, a kapcsolódó alternatív üzemanyagokban, az intelligens közlekedési megoldásokban és a logisztikai irányítási rendszerekben, emellett tovább kell fejleszteni az európai infrastruktúrát, alkalmazni kell a szennyező fizet elvet a közlekedésben, és a közlekedés új kultúráját kell elterjeszteni.

Írásos hozzászólásában Tabajdi Csaba azt emelte ki, hogy a gazdasági világválság negatív hatásait ellensúlyozó állami gazdaságélénkítő csomagokban hangsúlyos szerepet kell szánni a zöld beruházásoknak. Emellett arra is törekedni kell, hogy “a XXI. században is megőrizzük Európa technológiai előnyét környezetvédelmi fejlesztések terén, és ezt gazdasági, társadalmi előnnyé formáljuk”.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.