A jelenlegitől teljesen eltérő állami támogatási rendszer kialakítására van szükség a megújuló energiaforrások gyors és hatékony terjedésén alapuló "valódi zöld forradalom" eléréséhez - mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügy miniszter a Magyar Megújuló Energia Fórum ülésén pénteken Budapesten.

Szabó Imre: más támogatás kell egy “zöld forradalomhoz”

A jelenlegitől teljesen eltérő állami támogatási rendszer kialakítására van szükség a megújuló energiaforrások gyors és hatékony terjedésén alapuló “valódi zöld forradalom” eléréséhez – mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügy miniszter a Magyar Megújuló Energia Fórum ülésén pénteken Budapesten.

Szabó Imre előadásában kifejtette: a jelenlegi, összesen mintegy 220-240 milliárd forintos magyarországi támogatási lehetőség csak “rendkívül szétaprózódott formában” érhető el, így – például az amerikai, vagy portugál rendszerrel ellentétben – nem képes a megújuló energiaforrások részarányának hatékony növelésére

.Elmondása szerint Magyarországon az összes megújuló energia részaránya 2006-ban nem érte el az 5 százalékot, ráadásul annak összetétele is kedvezőtlenül alakult, mivel abban a tűzifa aránya 47 százalék, az egyéb biomassza hányada pedig 38 százalék volt.A további megújuló energiaforrásokból egyedül a geotermikus energia emelkedett ki 6,6 százalékos aránnyal, míg a vízenergia 1,2 százalékot, a szélenergia 0,3 százalékot, a napenergia pedig mindössze 0,2 százalékot tett ki a zöld energia felhasználásában – mutatott rá a tárcavezető.

Szabó Imre hangsúlyozta: a kormánynak megvan a “világos politikai szándéka” a megújulók részarányának növelésére, amit a 2007-2020 közötti időszakot szabályozó energiapolitikai stratégia foglal össze.Az ország természeti adottságait figyelembe véve a következő években a biogázt kell elsőrendű prioritásként kezelni, nem elfeledkezve ugyanakkor a “kitörési lehetőséget jelentő” geotermikus, illetve a “2020-ig megháromszorozható kapacitású” szélenergiáról.

Szanyi Tibor (MSZP) országgyűlési képviselő elmondta: a kormánynak a válságban “gazdasági dobbantódeszkaként” kell használnia a megújuló energiaforrások fejlesztését. Megjegyezte: a Déli Áramlat és a Nabucco gázvezetékek “nehézkes haladása” is azt mutatja, hogy “épeszű ember” már nem fektet ezekbe a technológiákba.

A kormánypárti képviselő súlyos fenntartásait fogalmazta meg a megújuló energiák jelenlegi támogatásával kapcsolatban, mivel véleménye szerint az “nem a racionalitás irányába” viszi a környezetbarát technológiák felhasználását.Kiemelte: a jövő héten Orosz Sándor (MSZP) parlamenti képviselőtársával közösen országgyűlési határozatban kérik a kormányt egy, a megújuló energiaforrásokat szabályozó törvény kialakításáról.Szanyi Tibor aláhúzta: Magyarország természeti adottságai alapján 2020-ig teljesen függetlenné válhat az energiaellátás területén, amihez a megújuló energiaforrások fejlesztése mellett az atomenergiára is szükség van.

Ajánlott tartalom

Kísérleti üzemanyagár-statisztikát indít a KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a régiós üzemanyagárak monitorozása és összehasonlíthatósága érdekében 2024. április 19-én pénteken közzéteszi új kísérleti statisztikáját. Az üzemanyagár-kísérleti statisztika alapját az Eurostat Weekly Oil Bulletin jelenti, amelynek adataiból a KSH régiós átlagárat számol a 95-ös benzin és dízelüzemanyagokra vonatkozóan - jelentette be szerdán a KSH.