Kezdőlap / Technológiák / Épületek / Öt kilométer mély lyukat fúrnak Izlandon a kéregbe
Tudj meg többet: Geotermikus energia

Öt kilométer mély lyukat fúrnak Izlandon a kéregbe

A geotermikus energia extrém felhasználására készülnek Izlandon: egy kutatócsoport tagjai olyan mélyre kezdtek fúrni, hogy minden eddiginél közelebb kerülhetnek a köpeny hőjének közvetlen megcsapolásához.

A sziget északnyugati sarkán folyó munkálatok augusztus 12-én kezdődtek meg egy ősi lávafolyásokkal borított régióban. Mire a szakértők az év végére végeznek a fúrással, 5 kilométer mélyre érhetnek el, ahol 400–1000 °C-os forróság uralkodik.

A projekt során az egymástól folyamatosan távolodó, európai és az észak-amerikai kőzetlemezek határán húzódó Közép-Atlanti-hátságot fúrják meg a kutatók. A cél eljutni abba a mélységbe, ahol a felfelé törő magma és a kéregbe mélyen beszivárgó víz találkozik. A nyomás ezen rétegekben várhatóan meghaladja majd a normál légköri nyomás 200-szorosát, a magma által hevített víz pedig valószínűleg szuperkritikus gőz állapotban leledzik. A túlhevült gőz se nem folyadék, se nem gáz, és sokkal több energiát hordoz, mint bármelyik említett halmazállapot. Ha a fúrás révén sikerül elérni ezt a régiót, az átlagosan 5 megawattos geotermikus kutak helyett egy 50 MW-osat lehetne létrehozni, amely 50 ezer háztartás energiaigényeinek fedezésére lehet elegendő.

A mostani vállalkozás az Izlandi Mélyfúró Projekt (IDDP) második extrém mély fúrása. Az első kutat Izland északkeleti részén kezdték el fúrni, de 2009-ben 2 kilométer mélységben váratlanul magmára akadtak. A forró, olvadt kőzeteket rövid ideig vízgőz képzésére használták, hogy kiderüljön, mennyi energiát lehet a módszerrel termelni. Bár a kutat sosem kötötték rá az ország áramhálózatára, és a projektet viszonylag hamar le kellett állítani a fokozott korrózióból adódó problémák miatt, amíg üzemelt, a furat 30 MW-jával a világ legerősebb geotermikus kútja volt. A mostani terv egy ennél is több energiát biztosító kút létrehozása, amelyen keresztül hosszú távon biztosítható lesz a Föld mélyéről feltörő hő elektromos energiává történő átalakítása.

Izland áramellátását már jelenleg is száz százalékban megújuló forrásokból biztosítják, főként vízerőművek révén. Ha sikerül az IDDP mostani fúrása, a szuperkritikus gőzt biztosító, hasonló mélységű geotermikus kutak vehetik át a vezető szerepet. És ami talán még fontosabb, az Izlandon kifejlesztett technikák másutt is alkalmazhatók lehetnek, ahol másfajta alternatív források nem állnak rendelkezésre olyan mennyiségben, mint a szigetországban, írja az ipon.hu. 

Ajánlott tartalom

Kinek kell fizetni napelemadót?

2017 óta lézetik az adóforma, de összege nulla forint.