Lehűtenék az óceán vizét, hogy mentsék a Nagy-Korallzátonyt

Egy fokkal nőtt a víz hőmérséklete az átlaghoz képest a Nagy-Korallzátonynál, így pedig szó szerint megfőnek a korallok.

Ezért az ausztrálok egy 9 millió dolláros kísérleti projekttel szeretnék lehűteni a zátony kritikus részein az óceán vizét, írja a Huffingtonpost. Az Ausztrália keleti partjainál elterülő Nagy-Korallzátony 2300 kilométer hosszú és az űrből is látszik. A korallok életüket és színüket a bennük élő algáknak, a zooxanthelláknak köszönhetik: a korall védelmet nyújt és nitrogénnel látja el az algákat a fotoszintézishez, míg az alga oxigént termel és eltávolítja a korallok anyagcsere-folyamataiból származó végtermékeket. Ha a víz túlságosan meleg, ezek az algák kilökődnek a korallokból és csak a fehér színű mészváz marad utánuk. Ezt nevezik a tudósok korallfehéredésnek, ami ha sokáig tart, a korallok pusztulását okozza, ez pedig súlyos csapást jelent a korallzátonyok körül élő élőlényekre és közvetve az emberekre is. A zátony északi része a legkritikusabb, ott a korallállomány 67 százaléka már elpusztult.
Nem oldja meg a gondot, de legalább segít. A 9 millió dolláros projekt abból áll, hogy ponton hajókat felszerelnének alacsony fogyasztású, napenergiával működő technológiával, ami 40 méter mélyről szívná fel a hűvösebb vizet, majd elárasztaná vele a zátonyt.

Sheriden Morris, a projekt mögött álló nonprofit Reef and Rainforest Research Center ügyvezető igazgatója szerint fontos leszögezni, hogy ez nem oldaná meg a problémákat (azt csak szén-dioxid-kibocsátás csökkentésévél lehetne). Ez mindössze tüneti kezelés, amivel némi időt lehet nyerni. A pontonok az ökológiailag és gazdasági, turisztikai szempontból fontos zátonyok körül lennének elhelyezve, mint amilyen a Cairns város partjainál lévő rész. Morris reményei szerint a technológia még január, azaz a fehérítő szezon előtt a helyére kerül, írja az index.hu.

Ajánlott tartalom

Kiemelt segítséget kap három vármegye a zöld átálláshoz

A Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz (Kehop plusz) forrásaiból mintegy 110 milliárd forint jut a három leginkább környezetszennyező gazdaságú vármegye zöld átállásának kiemelt támogatására - jelentette be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közlekedési, környezeti és energiahatékonysági fejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kedden Egerben.