Melyik az az anyag, mely gyökerestül átalakította földi környezetünket?

Nem az olaj, nem a műanyag, nem az acél. Hanem a beton.

A víz után ez a legnagyobb mennyiségben és legszélesebb körben használt anyag a világon. De alapanyaga, az energiaintenzív eljárás során létrehozott cement óriási ökolábnyomot, légszennyezést hagy maga után. A beton szó szerint a modern világ alapzata. Ha nem is betonból van a falazat, a lakóépületek alapját leggyakrabban a beton adja. Iskolák, kórházak, irodaházak, hidak, metróalagutak, vízerőművek – mindent betontalapzatra építünk. A beton több szempontból is megfelelő anyag: időtálló, könnyen gyártható, bőségesen hozzáférhető anyagokból készül (cement, víz, kavics vagy homok – bár utóbbinak egyre kevésbé vagyunk bővében, lásd alant), és ráadásul olcsó.

A beton a legszélesebb körben használt, ember által gyártott anyag a világon. Felfedezése az ősi kultúrákhoz fűződik, hiszen a betont már 8000 éve is használták Szíriában és Jordániában padlózatok és föld alatti ciszternák kialakítására. A római Colosseumba és a Pantheonba is beépítettek betont (a 43 méteres átmérőjű dómjába). És ezek az építmények bizony bő kétezer évvel később is állnak. A beton időtállósága ellen hat a modern kori gyakorlat, hogy acélrudakkal erősítik a betontömbök ellenálló képességét, mivel az acél képes belülről megtörni a betont, repedéseket okozni rajta.

Építőipari boom

Az 1950-es évektől kezdve pörgött fel igazán a cementgyártás a világban. A ’90-es évek óta Ázsia és Kína a növekedés motorja. 1950-tól mára harmincszorosára nőtt a cement-előállítás, 1990-től számítva pedig megnégyszereződött.

A betont szinte felfoghatatlanul nagy mennyiségben állítjuk elő. A globális építőipari boomot több tényező is hajtja:

Igény az üzleti/kereskedelmi célú épületekre (irodák, raktárak, logisztikai központok, áruházak).
A globális népszaporulat: több ember több négyzetméternyi lakóhelyet igényel.
A korszerűtlen épületek renoválása, korszerűsítése klímatudatos, energiatakarékos és emberi egészségnek kedvező épületekké. (Ha például az összes földalapra épült ház padlóját lebetonoznák, 80 százalékkal csökkennének az élősködők által terjesztette betegségek.)
A hidegháborús infrastruktúrák felújítása (főleg az USA-ban található, elöregedett autópályák, felüljárók és hidak).
A beton ökológiai tehertételébe több dolog is bejátszik.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

A napelemek megtermelik a Kstar energiatárolója egyszerűen eltárolja az energiát

A KSTAR az új energiaforrások és a teljesítményelektronika egyik vezető márkája. Ide tartoznak az adatközpontok számára kritikus infrastruktúrák elemei (UPS, akkumulátorok és precíziós klímaberendezések), a moduláris adatközpont-megoldások, valamint átfogó fotovillamos és energiatárolási megoldások.