Mégsem olyan jó a környezetnek a vászonszatyor

A műanyag szatyrok a tengerek szennyezettségének és a világ pusztulásának egyértelmű szimbólumai lettek, sokan inkább ezért vászonszatyrokkal járnak, hogy ezzel is tegyenek valamit a bolygónk megmentéséért.

Most azonban úgy néz ki, hogy aki fejvesztve szórta ki a műanyagszatyrait, és lelkesen vásárolgatja a szövettáskákat, az nem hogy megmenti, de talán még nagyobb veszélybe sodorja a Földet.  Ha a nejlonszatyor majdnem a legrosszabb, amit egy boltban be lehet szerezni, akkor a biopamutból készült szatyor a legrosszabb verzió, legalábbis ezt állítják most a szakemberek, akik azt vizsgálták meg, hogy milyen ökológiai lábnyomot hagy a különböző táskák előállítása. Az egyértelmű, hogy ha a lebomlás hosszát, vagy a hulladékként való megjelenést vizsgálják, akkor a műanyag szatyrok a legrosszabbak, viszont ha számításba vesszük, hogy kizárólag az előállítás tekintetében melyik mekkora ökológiai lábnyomot hagy, változik az eredmény. A vászonszatyor előállítása kevésbé környezetbarát mint a műanyagszatyroké, mert a gyakran pamut alapanyagú táskák előállításához sokkal több vízre és energiára van szükség. Ha a két típus lábnyomát összevetjük, akkor az derül ki egy 2011-es tanulmányból, hogy míg egy vászontáska előállítása a nulláról kezdve 271,5 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár; ugyanez egy nagy sűrűségű polietilén szatyorra vonatkoztatva másfél kilogramm. A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

A növényi vírusfertőzésekkel szembeni ellenálló képesség új mechanizmusát tárták fel a HUN-REN ATK kutatói

A növényi vírusfertőzésekkel szembeni ellenálló képesség új mechanizmusát tárták fel egy nemzetközi együttműködés keretében a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (HUN-REN ATK NÖVI) kutatói, akik azt vizsgálták, hogy a 'Columbia' dohány fajhibrid hogyan képes hatásosan ellenállni a vírusfertőzéseknek - tájékoztatta az MTI-t a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat hétfőn.