Konyhai ökotrükkök

Egy átlagos magyar háztartás energiafogyasztásának nagyjából 7%-át fordítja főzésre. Ez olyan arány, ahol már megéri különböző, nagyon egyszerű praktikákkal a konyhai berendezéseket, eszközöket kicsit tudatosabban használva megtakarítást elérni. És nem mellékesen, egészségesebb módon főzni, figyelve a család egészségére, és az utódaink egészséges életlehetőségeire.

Már a főznivaló kiválasztásánál megtehetjük az első nagy lépést a képletes „környezetbarát konyha” cím elnyeréséért azzal, hogy elsősorban helyi alapanyagot, zöldséget, gyümölcsöt, és kevesebb húst teszünk a bevásárló szatyorba, írja a greenfo.hu. Kerüljük a messziről érkezett élelmiszereket, a túlcsomagolt termékeket. Mindig csak annyit vegyünk, amennyit felhasználunk, vagy el tudunk hosszabb időre tárolni. A kukának ne vásároljunk! Mindezzel ételeink karbon lábnyomát csökkenthetjük.

A főzésnél

nagyon fontos a megfelelő méretű edény kiválasztása. Mindig olyan edényt használjunk, amelyik illeszkedik a főzőlap vagy a gázrózsa méretéhez. A főzési idő csökkentése és a hőveszteség elkerülése végett használjunk méretben megegyező fedőt a fazekakon, lábosokon. Bízzunk magunkban, ne vegyük le sűrűn a fedőt, hogy ellenőrizzük az ételt, és ne tegyük rá ferdén a lábosokra, mert ez akár megháromszorozhatja a főzési időt, sok energiát fölöslegesen elpazarolva ezzel. Hacsak lehet, használjunk kuktát, az akár kétharmadával csökkentheti a főzéshez szükséges energiát.

Régi módszer az otthon is elkészíthető főzőláda, amivel leveseket, ragut, tejberizst lehet készíteni. Az eljárás lényege, hogy az ételt 20 percnyi szokásos módon történő főzés után levesszük a tűzről és betesszük egy faládába, amelyben szigetelőanyaggal (szalmával, szénával vagy más, jól szigetelő granulátummal) megtöltött zacskókat helyeztünk el. A lábast ezek közé helyezzük és le is fedjük a ilyen zacskóval, aztán hagyjuk állni akár egy éjszakán át, ami alatt az étel magától is megfő.

A főznivalókat daraboljuk el, úgy hamarabb készen lesz. A zöldségeket inkább pároljuk, úgy a tápanyag benne marad, a párolásból megmaradt vizet pedig pl. tojásfőzésre felhasználhatjuk. Egyszerű tipp a tésztafőzésnél, hogy forrás után főzzük 3-4 percig, utána zárjuk el a tűzhelyet, a tésztafőző fazékra terítsünk egy tiszta konyharuhát, arra tegyük a fedőt, és így hagyjuk állni a tésztát a főzővízben a csomagoláson jelzett főzési időtartam végéig. A tészta 10-12 perc múlva tökéletesen megfőtt.

A sütésnél

nagyon fontos, hogy jól záródjon a sütő ajtaja, mert azon túl, hogy sok energiát veszít fölöslegesen, nem lesz egyenletesen átsült az étel, ami pl. egy tortánál igencsak problémás. A légkeveréses sütőben egyszerre több ételt is készíthetünk, így takarítva meg energiát. Öt perccel a sütés vége előtt nyugodtan kikapcsolhatjuk a sütőt, a maradék hő elegendő a készre sütéshez.

A sütő ablaka mindig legyen tiszta, így nem kell nyitogatni az ajtót, ahhoz, hogy ellenőrizzük az étel állapotát.

A hűtőgép

megválasztása mellett, ami ma már legalább A++-os kategóriát jelentsen, ugyanilyen fontos annak elhelyezése. Fűtőtest, tűzhely, mosogatógép mellé lehetőség szerint ne állítsuk, napfényes helyre se tegyük, mert akkor több energiát fogyaszt. Minél hűvösebb helyen van, annál kevesebb az áramfogyasztása. A hőfok beállítására is figyelni kell, az ajánlott hőmérsékletet vegyük alapul (általában hűtőnél +5°C, fagyasztónál -18°C) Az ettől eltérő beállításnál fokonként kb. 5%- kal nő a hűtő energiafogyasztása. A hűtő hátán lévő kondenzációs rácsot tartsuk tisztán a hatékony légcsere érdekében. Ha ezt elmulasztjuk, a felhasznált energia akár 30% a is elveszhet! Figyeljünk arra, hogy mennyi ételt tárolunk a hűtőszekrényben. Rendszeresen kétharmadig legyen tele a hűtő, így a levegő tud benne keringeni.

Az ételeket csomagolva, a folyadékokat lefedve tegyük a hűtőbe, a gyümölcsök és zöldségek kivételével, és csak a már kihűlt ételt helyezzük el benne. A fagyasztott étel kiolvasztásakor is használjuk a hűtőszekrényt: a fagyasztóból kivéve előbb tegyük a hűtőbe, így mialatt olvad, hűti a környezetét, és kevesebb energia kell a hűtőszekrény működéséhez.
Mint ahogy a sütő ajtaját sem kell sűrűn nyitogatni, sem a fedőt levenni a főzés közben, a hűtőt vagy fagyasztót se nyitogassuk sűrűn, mert megemelkedik a belső hőmérséklete. Gondoljuk át, hogy mit szeretnénk kivenni vagy betenni a hűtőszekrénybe, és egyszerre pakoljunk.

A mosogatás

a felmérések szerint sokkal takarékosabb, ha mosogatógéppel végezzük. Kevesebb vízre, energiára, no és időre van szükség, persze csak akkor, ha okosan használjuk a mosogatógépet. Mindenekelőtt pakoljuk tele a mosogatógépet, és indítsuk el normál programon. Csak kivételes esetben van szükség az előmosás programra, általában 50°C-os hőfok is elegendő. Ha nincs tele a gép, és az edények nem túl szennyezettek, használjunk takarék programot, amivel az energiafelhasználásának a negyedét is megtakaríthatjuk. Ha nincs mosogatógépünk, gyűjtsük össze a mosandókat, és egyszerre, állóvízben mosogassunk.

Aki szeretne konyhai praktikákkal is megismerkedni, nemcsak a világhálón tájékozódhat a különböző honlapokon, hanem személyesen is a veszprémi ZöldLakban, a környezettudatos mintaházban és bemutatóközpontban. A Diófa utca 3.-ban egy közel 100 éves romházból varázsolt környezetvédelmi lakossági bemutató központként funkcionáló ZöldLakot a Kör Alapítvány, melyre a környezet és energia operatív programból 47 millió forintot nyertek. A Magyarországon egyedülálló program lényege egy olyan zöld lakás létrehozása, és öt éven keresztül bemutatóközpontként való üzemeltetése, ahol a látogatókkal működés közben megismertetik azokat a környezettudatos megoldásokat, amelyekkel gazdaságosabbá, hatékonyabbá, zöldebbé tehetik a saját lakásukat. Nem drága, csúcsminőségű beruházásokra kell gondolni, hanem olyan megfizethető megoldásokra, amelyeket bárki megtehet, kialakíthat. A bemutatandó praktikák mellett részletes leírás is található számításokkal, hogy mindenki tudja, mivel járhat otthonának környezetbarátabbá tétele.

Ajánlott tartalom

Döntöttek: kötelezővé válik a napelemek telepítése az épületekre

Az Európai Parlament elfogadta az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban.