Konferencia az ökológiai gazdálkodás hazai helyzetének javításáért

Magyarországon az ökológiai művelésbe vont területek nagysága az ország uniós csatlakozását követően nem nőtt, sőt egyes években enyhén visszaesett, ezért az ökológiai gazdálkodás hazai helyzetének javításáért február 2-án Gödöllőn szakmai konferenciát rendeznek – mondta Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-nek.

Hozzátette: Európában az ökológiai művelésbe vont területek nagysága a 2004-től 2009-ig terjedő időszakban 6,4 millió hektárról 9,1 millió hektárra emelkedett, ami 42 százalékos bővülés. Ennek a tendenciának köszönhetően az ezredfordulót követően európai szinten évente átlagosan 10 százalékos piacbővülés következett be. (Ökológiai gazdálkodáson a szakemberek a növények természetes, mesterségesen előállított vegyszerek nélküli termesztését értik.) Elmondta: ezzel szemben Magyarországon ugyanebben az időszakban stagnálás, illetve fokozatos visszaesés volt tapasztalható. Az ökológiai művelésbe vont területek nagysága az országban általában 120-146 ezer hektár között ingadozott. Így a több mint tíz éve kitűzött 300 ezer hektáros nemzeti programcélt nem sikerült még megközelíteni sem – mutatott rá Drexler Dóra. Emlékeztetett arra: a mezőgazdasági szempontból kedvezőtlenebb adottságokkal rendelkező Csehországban mára mintegy 400 ezer hektár minősített területen folyik biogazdálkodás.

Kiemelte: az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetben ezért úgy vélték, hogy érdemes lenne konstruktív szakmai párbeszédre összehívni a hazai bioágazat minden képviselőjét. Ennek érdekében az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet szervezésében idén február 2-án Gödöllőn, a Szent István Egyetemen megrendezik “Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – Trendek és kitörési pontok” című szakmai konferenciát. Az esemény fővédnöke Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter lesz. A szakmai párbeszéd célja, hogy az ágazat fejlődése szempontjából kulcsfontossággal bíró, vagy éppen az ökológiai gazdálkodás magyarországi térnyerését hátráltató kérdéseket megvitassák és a pozitív változáshoz szükséges teendőket, konkrét cselekvési irányokat kijelöljék. A tanácskozás plenáris és szekció ülésein foglalkoznak egyebek mellett a biogazdálkodással kapcsolatos oktatási, kutatási és szaktanácsadási kérdésekkel. A szakértő elmondta: továbbá szó esik majd az ökológiai szaporítóanyagok előállításának, felhasználásának és szabályozásának kérdéseiről. Emellett az ágazat fejlődése, valamint a belső kereslet emelkedése szempontjából fontos téma, az ökológiai termékek értékesítése és marketingje is napirendre kerül. A téma aktualitását és a konferencia időszerűségét jelzi, hogy a közelmúltban a miniszterelnök, valamint a szaktárca vezetői által bemutatott Darányi Ignác Tervben, a Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási keretprogramjában a sokszínű és életképes agrártermelés, és ezen belül kiemelten az ökológiai mezőgazdaság fejlesztése a stratégiai célok között szerepel. Drexler Dóra szerint a konferencia alapot adhat a résztvevők számára, hogy képet alkothassanak a magyar biogazdálkodás jelenlegi helyzetéről és közösen megfogalmazzák a hazai ökológiai gazdálkodás térnyeréséhez szükséges legfontosabb kutatás-fejlesztési irányokat.

Ajánlott tartalom

Kiemelt segítséget kap három vármegye a zöld átálláshoz

A Környezeti és energiahatékonysági operatív program plusz (Kehop plusz) forrásaiból mintegy 110 milliárd forint jut a három leginkább környezetszennyező gazdaságú vármegye zöld átállásának kiemelt támogatására - jelentette be a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium közlekedési, környezeti és energiahatékonysági fejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára kedden Egerben.