Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Komposztálás. Hogyan kezdjem?!

Komposztálás. Hogyan kezdjem?!

Hol is legyen? A megfelelő hely kiválasztása nagyon fontos. Ha tehetjük, a kertben helyezzük el a komposztálót, kényelmes távolságban a háztól, hogy a mindennap keletkező, felhasználható hulladékokat könnyen beletehessük. Túl közel azonban ne legyen, se hozzánk, se a szomszédokhoz, mert némi szag azért körbelengi.

Természetesen a szabályzatoktól is függ, hova kerülhet egy komposztáló, de néhány szempontot érdemes figyelembe venni:

• a már említett szag miatt, távolabb a háztól
• egy széljárta helyen könnyen kiszárad vagy szétszóródik a komposzt
• egy napfényes hely elengedhetetlen, hiszen ott télen is melegen tartható a komposzt, de a sok napfény ki is szárítja azt. Ha azonban egy lombos fa közelébe telepítjük a komposztálót, nyáron árnyék védi, télen pedig napfény éri.
• ne gyűljön össze azon a ponton a víz, eláztatva a komposztot
• A föld jobb, mint a beton, és figyeljünk arra is, hogy legyen elegendő mozgástér maradjon a komposztáló körül a szükséges munkákhoz.

Milyen legyen?

Ha a passzív komposztálás mellett döntünk, elég egyszerű a dolog: egy halomba rakjuk össze a használható hulladékokat, és a többit a természetre bízzuk. Az aktív komposztáláshoz már szükség van egy eszközre is, amit a barkács áruházakban is beszerezhetünk, de saját kezűleg is elkészíthetünk egyet. Használhatunk ládát, csirkehálót, kiszuperált dézsát. A legpraktikusabb, akár vesszük, akár készítjük, a háromszintes komposztáló, ahol felülre kerül a friss hulladék, középre a félkész anyag és alul vehető ki a kész, használható komposzt. Mielőtt döntünk, gondoljuk végig, mennyi időt és energiát tudunk majd az egész folyamatra fordítani.
Ha ezzel megvagyunk, jöhetnek a hozzávalók. Egy kis segítség, mit érdemes felhasználni, és mi az, amit mindenképp kerülni kell.

Komposztanyagok:

• Konyhai hulladékok:
• zöldség és gyümölcs maradékok: magok, héjak, levelek
• tojáshéj
• kávé maradék, kávéfilter, teafilter, papírszalvéta
• kukoricacső apróra törve
• hús és tejtermék
• kerti hulladékok:
• a lenyírt fű remek adalék, de ne használjunk sokat, mert túl sok nitrogén lesz a komposztban
• falevél, tűlevél
• gaz, gyom, széna
• kisebb ágak, gallyak
• újságpapír
• fűrészpor

Kerülendő anyagok:

• saját vagy házi kedvencünk hulladékai, mivel fertőző betegségeket vagy parazitákat tartalmazhatnak, ráadásul kellemetlen szagot is okoznak
• a beteg kerti növények megfertőzhetik a komposztot és befolyásolva a végterméket
• invazív gyomok, mint a hajnalka, amelyek túlélik a komposztálás folyamatát, és tovább fertőznek
• a szén, illetve a fényes papírok tintája mérgező a talajban rejlő mikroorganizmusoknak
• növényvédő szerek vagy az ezzel kezelt növényi hulladékok
Ezután tegyünk földet a halomra, locsoljuk meg egy kicsit és forgassuk össze.

Fedjük le, hogy ne száradjon ki vagy ázzon el. Ha naponta foglalkozunk a komposzttal, biztos, hogy tökéletes lesz a végeredmény.

Ajánlott tartalom

Műanyagszeméttel van tele a tengeri madarak fészke

Műanyagszeméttel van tele a tengeri madarak fészke: a szakértők szerint 80 százalékukban megtalálható a hulladék.