Klímapolitikai kérdésekről, a génmódosított termények (GMO) termesztésére vonatkozó magyar moratóriumról, valamint az újrafeldolgozott anyagok piacának uniós szintű támogatásáról tárgyalt pénteken Budapesten Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter és Sztavros Dimasz, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa

Klíma-, GMO- és hulladéktémában tárgyalt Szabó Imre és Sztavros Dimasz

Klímapolitikai kérdésekről, a génmódosított termények (GMO) termesztésére vonatkozó magyar moratóriumról, valamint az újrafeldolgozott anyagok piacának uniós szintű támogatásáról tárgyalt pénteken Budapesten Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter és Sztavros Dimasz, az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosa

Szabó Imre és Sztavros Dimasz egyetértett abban, hogy hatékony globális klímapolitikára van szükség, az uniós szintű vállalásokon belül azonban figyelembe kell venni az egyes tagállamok sajátosságait is. Szabó Imre ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja az egy főre eső üvegházhatású gázkibocsátás megjelenítését, valamint a tagállamok korai erőfeszítéseinek figyelembe vételét – áll a közleményben.

Szabó Imre a GMO-terményekre vonatkozó magyar moratórium kapcsán elmondta: hazai tudományos kutatások igazolták, hogy a MON810-es génmódosított kukoricavonal használata jelentős környezeti kockázatot jelent Magyarország természeti értékeire, ezért a magyar fél fent kívánja tartani a moratóriumot. A közlemény szerint Szabó Imre egyúttal arra kérte az uniós környezetvédelmi biztost, hogy támogassa a GMO engedélyezési rendszer mielőbbi megreformálását, hiszen a magyar álláspont szerint a kockázatértékelést sokkal szigorúbb előírások szerint kell elvégezni, a hosszú távú hatások figyelembevételével.

A magyar fél felhívta a biztos figyelmét arra is, hogy Magyarországot is érintik az újrafeldolgozott hulladék piacának nehézségei, a másodnyersanyag piaci kereslet és árak csökkenése. A két környezetpolitikus egyetértett abban, hogy EU szinten is elő kell segíteni a szelektíven gyűjtött hulladék piacának élénkítését.

A politikusok a közlemény szerint szükségesnek tartották a szelektív hulladékgyűjtés és -feldolgozás, valamint a hasznosításig történő tárolás támogatási lehetőségeinek vizsgálatát is. Középtávon annak megfontolását javasolták, hogy az elsődleges természeti erőforrásokat hulladékkal kiváltó termékek piaci árát akár közösségi szintű árkompenzációs intézkedésekkel is csökkenteni lehetne. Ez megvalósulhatna például a hasznosítást szolgáló fejlesztések uniós szintű támogatásával, a tevékenység kedvezőbb áfa-besorolásával vagy a közbeszerzéseknél kötelező hasznosítási arány megállapításával – olvasható a KvvM közleményében.

Ajánlott tartalom

Letették a Duna-parti városnegyed-fejlesztésének az alapkövét

Több mint 400 milliárd forintból épül fel a Marina City, a főváros új, Duna-parti városnegyede, amelyet a Futureal-csoporthoz tartozó Cordia fejleszt, a beruházás alapkövét szerdán tették le.