Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Életmód / Kína belefullad a szmogba

Kína belefullad a szmogba

Pekingben január végén a helyiek öt napon át nem látták a Napot, a légszennyezés olyan durva volt, hogy a műszerek szó szerint nem tudták mérni, a látótávolság a belvárosban az ötven métert sem érte el.

Amikor egy élelmes kínai vállalkozó dobozos friss levegőt kezdett árulni, aztán egy kigyulladt gyár füstjét három órán át senki nem vette észre a szmogban, mindenki álhírre és rossz viccre gyanakodott, de tényleg ez a véres, illetve füstös valóság. Londonnak és Los Angelesnek évtizedekbe telt hasonló helyzetből kimászni és kipucolni a város levegőjét, a kínai nagyvárosokban pedig még súlyosabb a helyzet, évente több százezren halnak meg közvetetten a légszennyezés miatt. A kiút egyértelmű, de iszonyú drága, rámehet a teljes kínai gazdasági növekedés, azt meg az egész világgazdaság fogja megsínyleni. Vajon hogy változhatott ilyen hirtelen ennyire katasztrofálissá a kínai légszennyezés? A válasz azért nem egyszerű, mert már maga a kérdés is hibás: egyrészt nem volt annyira hirtelen a változás, hiszen évek óra veri a vészharangot minden környezetvédő szervezet, hogy Kína nagyvárosaiban borzalmas a levegő, a WHO mérései szerint az egészségügyi határérték negyvenszeresét is elérik benne a szennyező anyagok. Másrészt a sokkoló pekingi fotók nem az általános állapotot tükrözik, hanem azt a szerencsétlen helyzetet, amibe akkor került a hegyek gyűrűjében fekvő metropolisz, amikor pár napig nagyon hideg volt, és óriási energiákkal kellett – elsősorban szénnel – fűteni, a szél viszont nem fújt, így a szmog ráült a városra. Arra mindenesetre jó volt az ötnapos pekingi pokol, hogy mindenkit ráébresszen, most már muszáj lépni a levegő tisztaságáért valamit, különben a következő hasonlóba szó szerint milliók fulladhatnak bele. És nem csak Kínában: a műholdképek és a mérési adatok tanúsága szerint a pekingi füstöt Japánban is megérezték, amikor az időjárás végre megkegyelmezett a városnak, és kifújta a szmogot az óceán fölé.

Az első 1992-ben, a második 2010-ben mutatja az ország éjszakai fényeit, a különbség Kína keleti oldalán egészen döbbenetes. Ilyen mértékű iparosodást ilyen nagy területen ilyen rövid idő alatt még nem látott a világ. Ennek a jelenségnek az elképesztő energiaigényét túlnyomó részben szénbányák és szénerőművek adták és adják. Kína ma a világ szénfogyasztásának feléért felelős, az ország energiaigényének 70 százalékát a szén fedezi. A szénerőmű minden áramtermelési mód közül a leginkább környezetszennyező, és a kínai erőművek a kategóriájukon belül is a legrosszabbak közé számítanak ilyen téren. A légszennyezés másik komoly forrása az elmúlt évtizedben robbanásszerűen fejlődő kínai autóipar. A kilencvenes években a kínai városok útjait tízmilliószám ellepő biciklik helyét átvették az autók: ma Kínában évi 13-15 millió kocsit adnak el. Az autó státusszimbólum, majd minden középosztálybeli városlakó kötelező kelléke lett. És ahogyan az erőművek, vagy a Kínában a mai napig standardnak számító szénfűtés, ezek az autók sem a környezetbarátságukról híresek.

De még ha az autók azok is lennének, az országban kapható benzin minősége katasztrofális. Csak egy példa: a dízel üzemanyagban az EU szabványai szerint a kén koncentrációja 10 ppm (part per million, az ezrelék ezreléke) lehet. Kínában a hivatalosan engedélyezett szint 150 ppm, a független vizsgálatok azonban nem ritkán 2000 ppm feletti adatokat is mutattak. Ehhez vegyük hozzá az autómennyiséggel nehezen megbirkózó úthálózaton rendszeresen kialakuló óriásdugókat (mint a hírhedt, 10 napig tartó, 100 kilométeres dugó 2010-ben a G110-es autópályán), és az olyan megapoliszokat, mint a shenzeni 40 milliós, a sanghaji 25 milliós vagy a pekingi 20 milliós agglomeráció. Vagy az olyan 5-6 milliós városokat, amelyeknek létezéséről Kínán kívül igazából nem tud senki. A brutális légszennyezés hosszú távú hatásait nehéz felmérni, de már a rövid távúakat is nyögik a kínaiak. A tüdőrákos esetek száma a városokban a háromszorosára nőtt az elmúlt évtizedben, a Világbank 2007-es tanulmánya évi 650-700 ezerre teszi a légszennyezéssel összefüggésbe hozható halálesetek számát az országban.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Bécs: klímavédelmi területek és hőségtérkép

Az osztrák főváros tudatos intézkedésekkel igyekszik ellensúlyozni a klímaváltozás negatív hatásait.