Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Jubilál a Bükki Nemzeti Park

Jubilál a Bükki Nemzeti Park

Az erdők óvásáról, a természet védelmének fontosságáról, az emberek felelősségéről beszélt Áder János a lillafüredi Palotaszállóban a Bükki Nemzeti Park megalakulásának negyvenedik évfordulója alkalmából megtartott ünnepségen.

A köztársasági elnök egyebek mellett arról szólt, hogy a természet nemcsak erőforrás és a gazdálkodás terepe, hanem nemzeti kincs. Mint mondta: az embernek jobban látnia kell tettei következményeit, alázatosabban kell viszonyulnia környezetéhez, és végérvényesen le kell számolnia azzal, hogy joga és lehetősége van a természettől számolatlanul elvennie annak jövőjét. Emlékeztetett arra, hogy annak idején az ember megjelenésével a természet időszámítása megváltozott, a “modern ember” visszafordíthatatlan károkat okoz a természetben, ám ha időben ráébred tettei súlyára, történhet másként is. Negyven év éppen elég lehet arra, hogy megmentsünk valamit abból, ami veszni látszik, annak a szemléletnek, amely a Bükki Nemzeti Parkban megvalósult, a magyar erdők őskorában kell keresni az eredetét. Utalt arra, hogy az első erdőtörvényt 1879-ben alkották, ez sok vonatkozásban határozottan a magánerdők fölé helyezte a közérdeket, kimondta, hogy az erdő mindenkor maradjon nemzeti vagyon, bárki legyen is ezen természeti érték tulajdonosa, az ilyen területek gazdája közös értékeket hordoz, ezért köteles a közösség és a jövő szempontjait is érvényesíteni.

Áder János azt is mondta: Trianon után új és fájdalmas helyzettel kellett megbirkózni, az ország elvesztette erdőterületének 85 százalékát, a kevesebb erdővel való gazdálkodás és a természeti értékek védelme óriási feladattá vált. Hozzátette: 1935-ben egy újabb erdő és természetvédelmi törvényt fogadott el az akkori parlament, ez egyebek mellett fajokat, lelőhelyeket, területeket óvott és védett, és ennek érdekében már az állami kisajátításokat is lehetővé tette. “A természettel való együttélésünk lényege éppen az, hogy semmi sem létezhet a maga valójában a másik nélkül, a földtani, a növény- és állattani, a kultúrtörténeti értékek szorosan kapcsolódnak egymáshoz” – szögezte le a köztársasági elnök, aki felsorolta a Bükk számos látványosságát, természeti kincseit, állat- és növényfaját.
Ez valamennyiünk közös öröksége, “amelyeket jó gazdaként kell tovább adnunk az utánunk jövőknek” – hangoztatta Áder János, és boldog születésnapot kívánt a Bükki Nemzeti Parknak. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter bükki személyes élményeit osztotta meg az ünneplőkkel, majd azt mondta: tájformáló erő a nemzet, az Európai Táj Egyezmény céljainak megvalósítását mozdítja elő hazánkban a tíz évre szóló nemzeti tájstratégia megalkotása, amely a minisztérium koordinálásával, több ágazat együttműködésével készült el, ezt márciusban fogadta el a kormány.
Beszédében szólt arról is, hogy kiemelt szándék és cél, hogy a táj védelme, kezelése, tervezése társadalmilag elfogadott közügy legyen, “közös felelőség Magyarország zöldjének védelme.”

A Bükki Nemzeti Park az ország harmadik nemzeti parkjaként alakult meg, ugyanakkor az első volt, amely hegyvidéki, erdős területet foglalt magába, a mai területe meghaladja a 43 ezer hektárt. A park rendeltetését a védetté nyilvánító határozat így fogalmazza meg: védje a bükki középhegységi táj jellegzetes és változatos arculatát, kedvező természeti tulajdonságait, és őrizze meg jelentős természeti értékeit, a különböző sziklaalakzatokat, barlangokat, töbröket, forrásokat és vízfolyásokat, a kárpáti flóraelemekben gazdag hegyi réteket, legelőket, a jellegzetes és ritka erdő- és állománytípusokat, a természetes növénytársulásokat, valamint a védett állatfajokat.

Ajánlott tartalom

Koronavírus – Betiltják a kutya- és macskahús fogyasztását a dél-kínai Sencsenben

Betiltják a kutya- és macskahús fogyasztását a dél-kínai Sencsenben, miután az új koronavírus megjelenését követően a kínai kormányzat a vadhúsok fogyasztására és kereskedelmére is tilalmat vezetett be.