Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / Hová telepítsünk szélkereket?
Tudj meg többet: Szélenergia

Hová telepítsünk szélkereket?

A szélfarmok, szélerőművek tervezése, kialakítása igen összetett feladat, melynek egyik jelentős munkarésze a szélfarm-telepítés tágabb, potenciális területének, továbbá ezen belül az egyes szélturbinák telepítési helyének meghatározása.

A szélfarmok, szélerőművek tervezése, kialakítása igen összetett feladat, melynek egyik jelentős munkarésze a szélfarm-telepítés tágabb, potenciális területének, továbbá ezen belül az egyes szélturbinák telepítési helyének meghatározása. Jelenleg azok az adatok és információk, melyek a telepítési terület kiválasztását és meghatározását befolyásolják nem érhetőek el a célnak megfelelő rendszerezettséggel és struktúrában. A SOPCAWIND-projekt (Software for the Optimal Place Calculation for WIND-farms) célja, hogy létrehozzon egy, az előzetes tervezési lépéseket segítő térbeli adattárat és egy ezzel szorosan együttműködő, interaktív térinformatikai elemző- és optimalizáló-eszközt.

A tervezés egyik fontos szempontja az adott területen elérhető erőforrások kiaknázásának hatékonysága, azaz a szél erejének, energiájának minél nagyobb fokú felhasználása. Ehhez elengedhetetlen a kérdéses terület szélviszonyainak, a légmozgás különféle jellemzőinek pontos ismerete, valamint az erre vonatkozó adatforrások, adatbázisok, modellezési eredmények elérése és felhasználása. A szélviszonyokon túl még igen sok egyéb tényező is befolyásolja egy szélfarm helyének meghatározását. Ilyenek például a már kiépített villamosenergia-hálózat elérhetősége és jellegzetességei, az utak, vasutak közelsége, a domborzati viszonyok, a felszínborítottság jellege, vagy a beépítettség. Ezeken túlmenően egyéb adottságokat, a szélerőmű tervezett területére eső és annak környezetében található helyi jellegzetességeket is figyelembe kell venni. Számolni kell az erőmű természeti és épített környezetre, mint például a védett területekre, beépített területekre, valamint a különböző infrastruktúrákra, kommunikációs hálózatokra, rádióhullámokra gyakorolt hatásával is, lehetőleg minimalizálva ezek károsításának és veszélyeztetésének mértékét. Ez természetesen csökkentheti a területről kiaknázható energia mennyiségét, korlátozva ezzel az üzemelés hatékonyságát, de a gazdaságosság csökkenését a kellő körültekintés hiányában okozott környezeti terhelések és zavarkeltések is előidézhetik.

Korábbi videónk a szélenergiáról:

[media id=105 width=600 height=400]

A fentiekben részletezett információk (melyek javarészt térbeli, vagy helyhez köthető adatok), az ezeket különféle módokon leíró adatok és adatbázisok jelenleg egymástól teljesen függetlenek. Eltérő formában, formátumban és struktúrában állnak rendelkezésre, különféle célokkal és megközelítéssel készülnek, azaz a felhasználásuk szempontjából rendezetlenek. A szélfarmok tervezése kapcsán ezen heterogén, ugyanakkor a tervezésre és telepítésre jelentős befolyással bíró adatok és információk összegyűjtése, rendszerezése, összehangolása és megfelelő, hatékony módon történő felhasználása igen nagy kihívást jelent, vagy jelenthet a mérnökök, tervezők számára. Jelen kezdeményezés az Európai Unió FP7 (Seventh Framework Programme), azon belül pedig a SOPCAWIND-projekt keretei között kerül megvalósításra. Legfőbb célja, hogy a fent felsorolt információkat tartalmazó alapadatok megfelelő és célhoz kötött átalakításával, egységesítésével és harmonizálásával létrehozzon egy, a szélfarm-tervezés szempontjai szerint összeállított, egységesített, folyamatosan frissülő és bővülő térinformatikai adattárházat, valamint ennek tartalmát a potenciális felhasználók számára elérhetővé tegye. További alapvető célkitűzés, hogy az adattárház elemeire alapozva biztosítson egy olyan új fejlesztésű, komplex eszközt (és egyben módszertant), mely különböző optimalizáló algoritmusok alkalmazása mentén támogatja a szélfarmok és turbinák lehető legoptimálisabb helyének meghatározását.

Reményeink szerint a fejlesztéseknek köszönhetően, a tervezéssel foglalkozó vállaklozások, mérnökök sokkal egyszerűbben férnek majd hozzá a számukra szükséges rendszerezett és harmonizált adatokhoz, illetve egy, az adattárházon alapuló, fejlett, egyszerűen használható, interaktív optimalizáló eszköz is rendelkezésükre áll majd a szélerőművek telepítési helyének meghatározásához. Ezen információk és eszközök segítségével az előkészítési munkafolyamatokra fordított idő jelentősen csökkenthetővé válik, továbbá lehetőség nyílik további adatgazdák, adatforgalmazók számára is, hogy saját információikat, adatbázisaikat integrálják az adattárházba. A SOPCAWIND az Európai Közösség 7. számú Keretprogramján belül, hat résztvevő tag (melyek közül négy kis- és középvállalkozás) partneri együttműködése mentén kerül megvalósításra, kétmillió eurós költségvetéssel. A SOPCAWIND projekt partnerszervezetei a következők: Fundación TECNALIA Research & Innovation (Spanyolország, koordinátor), Universidad del País Vasco/Euskal Herriko Unibertsitatea/Baszk Egyetem UPV/EHU (Spanyolország), EUROHELP Consulting SL (Spanyolország), GeoX Térinformatikai Kft. (Magyarország), ANEMOS Gesellschaft fur Umweltmeteorologie MBH (Németország) és 3E N.V. (Belgium). A SOPCAWIND a 296164 szerződésszám alatt létrejött, az Európai Közösség által alapított kezdeményezés, mely az Információ és Kommunikációs technológiák – Digitális tartalom és nyelvi technológiai fejlesztések támogatása KKV-k számára (FP7-ICT-2011-SME-DCL) keretein belül kerül megvalósításra.

Ajánlott tartalom

Ingyen telepítenek napelemes rendszereket az olasz háztartások

Az olasz kormány 55 milliárd eurót (60 milliárd USD) különített el az Újraindítási rendeleten keresztül, Gazdasági Ösztönöző Intézkedések formájában megvalósuló ösztönzések céljára, hogy segítse az ország gazdaságának a Covid-19 miatti leállítás utáni lassú helyreállítását.