Hogy jut be a lakásba a levegő, ha nem az ablakot nyitjuk ki?

Sokakban felmerül a gondolat, hogy ha nem akar óránként 10 percet szellőztetéssel tölteni még éjjel is, hogy friss, egészséges életteret biztosítson a családja számára, akkor hogyan is juttason friss levegőt a helyiségekbe?

Hol mennek a vezetékek? Falban? Padlóban? Födémben? Mekkora helyet foglal? Milyen anyagú ez egyáltalán? Mi alapján állítsam össze az anyaglistát, a bevásárlókosaram? A légkezelőgép méretezése után a következő mérföldkő a légcsatornarendszer kiválasztása. Persze a válasz nem egyszerű, hiszen minden eset más és más. Mégis itt is lehet találni sorvezetőt a kérdések megválaszolásánál.

Hát kezdjük az elején.

Hol menjenek a vezetékek?

Mehetnek a vezetékek padlóban, mennyezetben, falban egyaránt.

A leggyakoribb verzió, hogy a levegőt felülről vezetjük a helyiségbe. Ha van rá helyünk, akkor álmennyezetben is elhelyezhetjük az elemeket, ekkor legalább 12 cm nettó helyigénnyel kell számolni. Ennyivel lesz kisebb a belmagasság.  Ha nem szeretnénk álmennyezetet, és még időben elhatároztuk a dolgot a statikussal egyeztetve, akkor be lehet betonozni az elemeket a monolit vasbeton födémbe is. Ha a helyiségek felett van lehetőség, sokan a padlástérben vezetik a csatornahálózatot, és elkészítik az áttöréseket a helyiségek irányába. Amennyiben a padlóban vezetjük a csövezést, azt be kell betonozni az aljzatbetonba, és megfelelő dobozok segítségével padlórácsot lehet elhelyezni a helyiségben. Ekkor a padlórács kiválasztásánál ügyelni kell, hogy az lépésálló legyen, hiszen ha mi nem is, a gyerkőc tuti azon fog ugrálni.

Könnyűszerkezetes falban is elhelyezhető egyszerűen a csövezés, de akár téglafalba is bevéshető. Ez azért kevésbé jellemző megoldás, mert elég nagy a munkaigénye, és sokat kell vésni, javítani, de megoldható. Azaz a feladatunk a döntésnél először is meghatározni, hogy mi lenne számunkra az optimális? A befúvás, elszívás mely felületről történjen, hogy állunk a belmagassággal? Fel tudjuk-e vállalni, hogy a teljes helyiségben álmennyezetet alakítsunk ki, vagy vezessük csak falsarkokban, meghatározott területeken alkalmazva álmennyezetet? Vagy lehetőségünk van a padlástér ilyen irányú kihasználására?

Milyen anyagú a rendszer?

Két típusát különböztethetjük meg a családi házaknál a rendszernek:

– Safe rendszer – kör keresztmetszetű légcsatorna rendszer
– InDomo rendszer – komplett integrálható rendszer, vékony flexibilis csöves, osztódobozos kialakítással

A légcsatorna hálózat a légkezelőgéptől spirálkorcolt légcsatornával indul. Kör keresztmetszetű viszonylag nagyobb (160-200mm átmérőjű) csővezetékekkel indulhatunk el.  Ezek a csővezetékek egyrészt a külső tér felé vezetnek, azaz a használt levegő kifúvás, és a friss levegő beszívása is ezeken keresztül történik. Valamint a belső tér felé induló elszívócsatorna és befúvó légcsatorna is ezeken a kör spirocsöveken keresztül indulnak el.

A kérdés, hogy mikor váltsunk a vékonyabb flexibilis műanyagcsöves hálózatra – InDomo rendszerre? Váltsunk-e át egyáltalán?

Padlástérben vezetett hálózat

– amennyiben nem zavaró a nagy keresztmetszet, akkor ilyenkor jellemzően maradunk a Safe rendszernél, azaz a vastagabb légcsatorna keresztmeteszeteknél, mert némileg olcsóbb a kialakítása, és nem fogják az egész padlásteret elfoglalni

Álmennyezetben vezetett hálózat

– ha a teljes alapterületen lehetőségünk van álmennyezet kialakítására, akkor válasszuk az InDomo rendszer, hiszen sokkal egyszerűbb a kialakítása, kisebb a helyigénye, egyszerűen tervezhető rendszerről van szó, amely kifejezetten a családi házas felhasználásra lett tervezve.

Falsarokban vezetett hálózat

– jellemzően akkor Safe rendszert alkalmazunk, hiszen egy-egy nagyobb keresztmetszetű csatornát rejtünk az elburkolt rész mögé.
– de mehetnek itt is InDomo vékony flexibilis csövek is. Hiszen akár lakáson belül is eloszthatjuk, hogy fürdőben, közlekedőben alacsonyabb belmagassággal számolunk, de a szobákban, lakóterekben egy-egy vonalon érkezik a befújásig az InDomo vezeték.

Padlóban vezetett hálózat
– Ilyenkor egyértelműen az InDomo rendszert kell alkalmazni, hiszen ez a rendszer úgy lett megtervezve, hogy bebetonozható legyen.

Födémben vezetve
– mindenképpen InDomo rendszert használjunk, hiszen ennek minden eleme bebetonozható, és kis vastagságával nem növeli feleslegesen a vasbeton födém vastagságát.

Milyen elemekből áll az InDomo rendszer?

A spirálkorcolt légcsatornával minden szintre elvezetjük a megfelelő mennyiségű levegőt. A feladat innentől ezt szétosztani a helyiségek irányába. A szintosztó dobozok feladata ezt az osztást elvégezni. Innentől fogva az egyes helyiségekben elhelyezett légszelepekig már a vékony műanyag flexibilis cső szállítja a levegőt. Két méretben kapható a rendszer: 63mm és 76 mm belső átmérővel. A kisebb keresztmetszeten 30 m3/h vezethető át, míg a nagyobb vezetéken 50m3/h. A helyiségek méretezése után így eldönthető, hogy melyik helyiség irányába hány darab vezeték induljon.  A helyiség légszelepéhez ismét be kell építeni egy csatlakozó dobozt, mely feladata egyrészt a meghatározott számú felxicső fogadása, valamint a légszelep csatlakoztatása. Az InDomo rendszer gyakorlatilag ezzel el is végzi minden funkcióját.

Hogy jobban átlátsd a rendszert, nézd meg alábbi videónkat a c3technik.hu oldalán.

 

Van helyem és lehetőségem mindkét rendszer használatára is? Mik az előnyök és hátrányok egymáshoz képest?

Ha nyugodtan szeretnél aludni, és éjszaka nem szellőztetéssel töltenéd az idődet, barátkozz velünk a szellőztető rendszerekkel továbbra is. Ismerkedj meg a lehetőségeiddel. Ha még mindig bizonytalan vagy, keresd fel szakértőinket. Segítünk kiválasztani a számodra legideálisabb megoldást!

forrás: www.c3technik.hu

Ajánlott tartalom

Hamarosan lezárul az E.ON Áramszolgáltató Zrt. beolvadása az MVM Next Energiakereskedelem Zrt.-be

Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. július 1-jétől egységes márka alatt szavatolja az energiaellátást az egyetemes szolgáltatásban, miután lezárul az E.ON Áramszolgáltató Kft. beolvadása a társaságba - tájékoztatta az állami tulajdonú energetikai cég szerdán az MTI-t.