Fenntarthatósági döntések, melyek élhetővé tesznek egy várost

Amikor a fenntarthatósági célokról beszélünk, indokolatlanul ritkán emlegetjük a városokat. Pedig (jó esetben) megvan a szabadságuk arra, hogy bizonyos szintig rendelkezzenek a saját működésükről, és arról, hogy ez fenntartható módon történik-e.

Egy város többek között azzal tesz a fenntartható működéséért, ha a fosszilis tüzelőanyagok helyett egyre inkább a tisztább energiaforrásokat preferálja mindennapi működése során. Lakosként persze kellemetlenség lehet azt megélni, ha dugódíjat rendelnek el egyik évről a másikra, korlátozzák az autózást a belvárosokban vagy fűtéskorszerűsítést írnak elő a lakosság körében. De ha mindezt rendszerben látjuk, és el tudunk vonatkoztatni saját jelenünktől, talán kevésbé idegenkedünk tőle.

A SZUVERÉN VÁROSI RENDELKEZÉS HATALMA

Pár hete megrázta az egész világot Donald Trump döntése arról, hogy az USA kilép a párizsi klímaegyezségből. És meghökkentő volt a következő mondat is az amerikai elnöktől: „Engem azért választottak meg, hogy Pittsburgh lakóit képviseljem, nem pedig Párizs lakóit.” Egy erre érkezett, igen fontos reakciót azonban nem érdemes figyelmen kívül hagyni – ez pedig Bill Peduto pittsburghi polgármestertől származik.

Pittsburgh polgármestere tehát megüzente az elnöknek, hogy függetlenül attól, hogy szövetségi szinten mi a döntés, városa továbbra is követni fogja a párizsi egyezmény által kijelölt célokat, „a város lakói miatt, a gazdaság miatt és a jövő érdekében”. Ebben az a nagyon érdekes, hogy a városoknak (legalábbis az Egyesült Államokban) hatalmukban áll a saját energiapolitikájukat megtervezni és érvényesíteni.

Azt kell látni továbbá, hogy a városok azért is nagyon érdekeltek a fenntarthatósági célok elérésében, tehát abban, hogy minél hamarabb csökkentsék a károsanyag-kibocsátást, illetve hogy fenntartható módon lássák el a lakosságot olcsó és tiszta energiával, mert az emberek mindennapjaira nagy hatással vannak a klímaváltozás negatív következményei, úgy mint az árvizek, viharok vagy hőhullámok. És ahogyan azt a pittsburghi polgármester is világosan kifejezte: alapesetben a városvezetésnek el kell számolnia a lakosság felé a döntései után. Szerintem ezzel a szemüveggel is érdemes figyelemmel kísérni a terveket, stratégiákat, rendelkezéseket, amelyeket a városokkal kapcsolatban lehet olvasni a hírekben. Mert ahhoz, hogy egy település élhető legyen, fenntartható módon kell működnie.
NEM CSAK AZ AUTÓK A HIBÁSAK

A fenntartható várostervezési tervek az esetek többségében a levegő minőségének javítására koncentrálnak. Ennek következtében a nem elektromos autók a szállópor- és károsanyag-kibocsátás miatt fokozott figyelemben részesülnek, és ott, ahol nem feltétlenül indokolt az autós közlekedés, rendeletileg korlátozzák a használatot. A napokban például több nagyváros is bejelentette: azt tervezi, hogy kitiltja a dízelautókat a belvárosából.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ez egy lehetséges, de korántsem az egyetlen irány – ahogyan azt az elmúlt, szélsőségesen hideg télen is újra megtanulhattuk, amikor irgalmatlanul megemelkedik a szállópor a levegőben, azaz erős a szmog, nem kizárólag az autókat kell okolni, mert nem a közlekedés a fő okozója a szmognak, hanem legnagyobb részben a korszerűtlen lakossági fűtés. Ettől függetlenül érthető, hogy miért pont az autó lett a városanyák és városatyák rendelkezéseinek célkeresztjébe állítva: relatíve könnyebb a közlekedési szokásokra hatni, mint az igen költséges energetikai rendszereket lakosság-szinten lecseréltetni. A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.