Két nyertes pályázat keretében 27 geotermikus kutat fúrnak Szegeden a következő 5 évben, és így összesen 9 fűtési kört helyeznek megújuló energetikai alapra. A rendszer az izlandi Reykjavíkban működő után Európa második legnagyobbja lesz, már ami a lakossági ellátást illeti.

Európa második legnagyobb geotermikus rendszere épül Szegeden

Két nyertes pályázat keretében 27 geotermikus kutat fúrnak Szegeden a következő 5 évben, és így összesen 9 fűtési kört helyeznek megújuló energetikai alapra. A rendszer az izlandi Reykjavíkban működő után Európa második legnagyobbja lesz, már ami a lakossági ellátást illeti.

Hat városrészben 9 fűtési kört kapcsolnak zöldenergiára a következő években Szegeden. A fedett uszoda mellett Felsőváros más területeit, továbbá Odesszát, az Északi városrészt, Rókust, Tarjánt, valamint a Belvárost 1700–2000 méteres talpmélységű kutakból feltörő 90 Celsius-fokos vízzel fűtik ki, ami több mint 600 ezer gigajoule termálenergiát jelent.

Tavaly 4 fűtési kör megújuló energetikai alapú átalakítására nyert KEHOP-támogatást a Szetáv Kft., a Geo-Hőterm Kft., valamint a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Kft. alkotta konzorcium, a beruházás önrészét az önkormányzati cég két partnere teremti elő. A 9,5 milliárd forint összértékű projekt támogatási intenzitása 50 százalékos, akárcsak az idén nyertes pályázatuk esetében, ami további 5 fűtési kör átalakítását tartalmazza 11,4 milliárdból. A fejlesztések a Szetáv fűtőműveit látják majd el tiszta, importfüggetlen alternatív termálenergiával, amivel összesen 20 millió köbméter földgázt váltanak ki, és 35 ezer tonnával kevesebb szén-dioxidot juttatnak a levegőbe.

Javul a levegő minősége

– Mivel nem vagyunk iparváros, a Szetáv számít az egyik legnagyobb légszennyezőnek, ezen is változtathatunk a beruházás révén. A projekt legfontosabb eredménye az lesz, hogy 40-45 százalékkal tudjuk csökkenteni károsanyag-kibocsátásunkat 5 év alatt. Ezzel a fejlesztéssel Szeged felkerül az alternatív energiát hasznosítók térképére – részletezte lapunknak Kóbor Balázs, a Szetáv Kft. ügyvezetője. Megjegyezte, a lakosság azonban nem feltétlenül veszi majd észre az árban a zöldenergiára történő váltást, hiszen hiába kell majd kevesebb gázt vásárolnia a világpiacról a nonprofit városi cégnek, évek óta miniszter állapítja meg, mennyit kell fizetni a távfűtésért a szolgáltatást igénybe vevőknek, írta a delmagyar.hu.

Óránként 70 köbméter vizet termelnek majd

A primer hőenergia-ellátás 90 százaléka a távfűtést látja majd el, de vannak más fogyasztók is, például a 16 milliárd forint kormányzati forrásból épülő fedett uszoda, amelyet hőcserélőn keresztül szintén a kiépülő rendszer tart majd melegen, továbbá a Cédrus Liget Lakóparknál is létesülnek termálkutak. Szeged-szerte összesen 27 kutat fúrnak, az elsőt novemberben kezdik a tervek szerint Felsővároson, majd Odessza, az Északi városrész és Rókus következik. A kutak óránként átlagosan 70 köbméter vizet termelnek majd, ami fűtőközegként szolgál a kazánházakban, vagyis a távfűtő hálózatba nem kerül be, hanem visszasajtolják a mélybe. – Ennyi kúttal működő geotermikus rendszer egész Európában ritkaság, a szegedi lesz Reykjavík után a második legnagyobb – szemléltette a 4-5 éves kivitelezésű projekt jelentőségét Kóbor Balázs.

Ajánlott tartalom

Ismét lehet pályázni a napelemes támogatásra

Az elutasított pályázatok hátterében téves feltételezés állt, miszerint az adószámmal rendelkező magánszemélyek által megjelölt ingatlanokban gazdasági tevékenység zajlik. A bejelentés azután történt, hogy sorra utasították el az ilyen pályázatokat, ellentétben a kiírásban foglaltakkal.