Erdő a sivatag közepén?

Kína és Mongólia határvidékét erős elsivatagosodási folyamat jellemzi, ami nem csupán a hirtelen hőingások miatt jelent problémát, hanem a nagy homokviharok miatt is, melyek egészen a dél-koreai Szöulig elsöpörhetnek.

Az elsivatagosodás folyamatát, azaz a felső talajréteg kiszáradását sok tényező okozhatja: többek között az éghajlatváltozás vagy emberi tevékenység, mely által az ásványi anyag egyszerűen kifogy a talajból. Ez a folyamat nemcsak a művelhető földek és legelők számát csökkenti, de hatalmas szélviharokban is közrejátszik. Jelen esetben ezek a Góbi sivatagtól Kínán egészen Koreáig végigsöpörnek, és amellett, hogy súlyosbítják az asztmás megbetegedéseket, valamint a szív- és érrendszeri betegségeket, a gyárakban használt gépekbe és a járművekbe is beszivárognak, meghibásodásokat okozva. Az elsivatagosodás az egyik legnagyobb környezeti kihívásként szerepel az ENSZ listáján, és 1994-ben megalakult az UNCCD szervezet, melynek élére Kwon Byong Hyon koreai aktivista és volt kínai nagykövetet állították.

A probléma orvoslására Kwon megalapította a Future Forest szervezetet, akik már a Góbi sivatagra irányuló figyelem előtt is igyekeztek megálljt parancsolni a sivatagosodásnak. A „Great Green Wall” névre keresztelt tervük keretein belül mintegy négymillió fát, bokrot és fűfélét telepítettek a kínai Kubuqi sivatagba. Az elültetett növényzet nemcsak csökkenti a sivatagképződés mértékét, hanem a vízkészleteknek is védelmet nyújt, tompítja a szélviharok erősségét, illetve a helyi lakosságnak is nyújthat pozitívumokat, mint például zöldségeket és gyümölcsöket. A Future Forest és az ENSZ a Góbi sivatagban is hasonló sikerre számít.

Ajánlott tartalom

Pécs európai küldetési címkét kapott a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért

A klímasemleges és intelligens városokra vonatkozó uniós program keretében 23 város, köztük Pécs kapta meg az európai küldetési címkét a klímasemlegességgel kapcsolatos erőfeszítéseiért - közölte az Európai Bizottság csütörtökön.