Energiagazdálkodás felsőfokon, avagy hogyan csökkentsük energiaköltségeinket a lehető leghatékonyabban

Az épületek és technológiák energiahatékony üzemeltetése, költséghatékony fenntartása valamennyi vállalat, intézmény számára rendkívül fontos. A megoldás sokszor kézenfekvőbb, mint gondolnánk. Egy kis odafigyelés, minimális pénz- és időbefektetés már komoly eredményekhez és nem utolsósorban jelentős megtakarításokhoz vezethet.

A következőkben egy az EUREM Energiagazdász programon belül született, és már megvalósított projektet mutatunk be. A program résztvevői záró feladatként egy a saját vállalatra kidolgozott energiahatékonysági projekttervet dolgoznak ki konzulensük segítségével, ezt követően pedig megvalósítják azt, így segítve vállalatukat jelentős költségcsökkentéshez.

Egy német tulajdonú gyártó és szolgáltató kft. energetikusának beszámolója projektmunkájáról, amely 20%-kal csökkentette a vizsgált csarnok villamosenergia-fogyasztását:

„Az energiatakarékosság, az energia hatékonyság manapság igen lényeges kérdés minden cégnél, hiszen a csökkenő energia felhasználás azon kívül, hogy olcsóbbá teszi a gyártást, előnyt is jelenthet a konkurenciával szemben. Számos esetben azonban az energetikai beruházások jelentős beruházási költséggel járnak, melyek 5, 10, 15 éves üzemelés után térülnek meg (pl: fűtéskorszerűsítés, utólagos szigetelés). Ezek elriaszthatják a tulajdonosokat, befektetőket az ilyen beruházásoktól.

2012-ben a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara Tudásközpontja által szervezett Energiagazdász képzésen, a képzés vezető előadója azzal kezdte előadását, hogy a leendő energiagazdásznak az „alacsonyan függő gyümölcsöket kell először leszedni.”  Mit is jelent ez? Olyan projekteket kell előkészíteni, illetve kivitelezni, amelyeknek befektetési igénye alacsony, megtérülése gyors.  Joggal merülhet fel a kérdés, hogyan lehet ilyen projektet előkészíteni, kivitelezni.”

„Bármilyen hatékonyságot növelő projekt elején, legyen a cél a gyártásracionalizálás, az anyagáramlás optimalizálás, vagy a hatékonyabb üzemeltetés; a következő alapvető kérdést kell feltenni:

„A rendelkezésre álló erőforrásokat lehet-e optimálisabban felhasználni?”

A kérdés igen egyszerűnek tűnik, azonban a válasz sok esetben igen összetett lehet. Minden cég, csarnok, gyártóegység egy összetett rendszert alkot. Csak egyetlen egységének (pl: fűtés, hőszigetelés) a paramétereit vizsgálva is el lehet jutni az energiamegtakarítási javaslatokig, azonban rendszerként vizsgálva az épületet olyan energiamegtakarítási javaslatok is tehetők, amelyek akár néhány hónap alatt megtérülnek.

Az Energiagazdász képzés projektmunkája során vizsgált 10.000 m2–es csarnok esetén alapvetően az épület fizikai adottságainak jobb kihasználása, illetve a hatékonyabb üzemeltetés elérése volt a cél.”

A projektmunka során a szellőzőgépek üzemeltetése került górcső alá, s ezen berendezések működésének optimalizálása volt a projekt célja. Az eredményekről röviden:

„A projekt kivitelezése után folyamatosan rögzítésre kerültek az épület és a szellőzőgépek fogyasztási adatai, pontosítva lettek az üzemeltetési paraméterek. A projekt elindítása után néhány hónappal a cég kontrolling osztálya jelezte, hogy valami gond van a mérésekkel, mert jelentősen csökkent a csarnok energiaigénye (gáz, villany). A projekt kb. fél éves futása után a cégvezetés részéről is megjöttek az első jelzések, hogy a csarnokban gazdasági mutatókkal is igazolhatóan csökkent az energia-felhasználás.

Az egy évre tervezett projekt végén megvizsgáltuk, hogy a tanulmányban megfogalmazott 40%-os villamos energia megtakarítást a szellőzőgépeknél sikerült-e elérni. Az éves villamos energia felhasználás elemzése a következő eredményt hozta:

a szellőzőgépek villamos energia fogyasztása 45%-kal (kb.: 270 000 kWh)

a folyadékhűtő villamos energia fogyasztása 68 %-kal (kb.: 90 000 kWh) csökkent.

A projektmunka során készült számításokat igazolta a gyakorlat is. A megtakarítás a teljes épülethez viszonyítva is jelentős, az összesen 360 000 kWh megtakarítás a csarnok 2012-es villamos energia fogyasztásának 20%-a.

A projekt rávilágított arra, hogy a berendezések megbízható üzemeltetése nem azonos a berendezések hatékony üzemeltetésével. A cégvezetés az előzetes eredményeket látva kiterjesztette a projektet más gyártó csarnokokra, illetve telephelyekre, így egyetlen év alatt több mint 600.000 kWh villamos energiát takarított meg. Ilyen és ehhez hasonló projektek szinte minden cégnél végig vihetőek. Ezek az úgy nevezett alacsonyan függő gyümölcsök.”

A fenti projekt egyértelműen bizonyítja azt a tényt, hogy az energia-megtakarítás sokszor nem csak hatalmas beruházás révén, hanem egyszerűen az üzemeltetés megváltoztatásával, beruházás nélkül, vagy minimális beruházással is elérhető.

Ehhez nyújt segítséget a nemzetközi EUREM Energiagazdász program, amely 28 ország után immár hazánkban is elérhető, s amelynek keretein belül többek között a fent bemutatott projekt is megszületett.

Az EUREM Energiagazdász program eddigi összesített eredményei

Résztvevőink megtakarításának értéke

Összes megtakarítás 961.169.973 Ft/év

Átlagos megtakarítás résztvevőnként 6.919.743 Ft/év

Átlagos megtakarítás havonta 576.645 Ft/év

Programindítás: 2014. október 16.

További információ: www.duihk.hu

kottmayer@ahkungarn.hu

Ajánlott tartalom

Döntöttek: kötelezővé válik a napelemek telepítése az épületekre

Az Európai Parlament elfogadta az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban.