Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Elbuktuk az akácügyet

Elbuktuk az akácügyet

Elfogadta az Európai Parlament az inváziós fajok kezeléséről szóló jogszabályt, így Magyarországnak is lépéseket kell tennie a hazánkban gátlástalanul terjedő akácfa ellen.

Ám a fajta a méhészeten keresztül több ezer család megélhetését biztosítja. Az inváziós, Európában nem őshonos növények vagy állatok Európába jutásának megakadályozását vagy a már bekerült és elterjedt fajok okozta környezeti vagy gazdasági károk korlátok közé szorítását célozza az a jogszabály, amelyet szerdán szavazott meg a parlament. A jogszabály betiltja az „unió számára veszélyesnek” minősített fajokat, és kötelező egyeztetést ír elő a tagállamok számára e fajok kiirtására. „Az idegenhonos inváziós özönfajok évente 12 milliárd eurónál is több kárt okoznak az unióban, és több tagország már jelentős összegeket költött a probléma kezeléséreˮ – mondta Pavel Poc cseh szocialista képviselő, a téma parlamenti felelőse. Jelentését 606 szavazattal, 36 ellenszavazat és négy tartózkodás mellett fogadták el. A jogszabály kötelezi a tagállamokat, hogy derítsék fel az inváziós, nem őshonos fajok beérkezésének és terjedésének útvonalát, és állítsanak fel felügyeleti rendszert. Az EU külső határain megerősítik az ellenőrzést. A tagállamoknak akciótervvel kell előállniuk azzal kapcsolatban, hogy hogyan gondolják kezelni a területükön terjedő, nem őshonos fajokat.

Az „unió számára veszélyesˮ, nem honos fajok

Az „unió számára veszélyesˮ fajként besorolt állatokat és növényeket nem lehet behozni az unió területére, tilos a szállításuk, kereskedelmük, tartásuk, tenyésztésük és termesztésük, és nem engedhetők szabadon a természetben, fogalmaz a szöveg. A képviselők szabályozták az egy-egy tagországot veszélyeztető fajok kezelését, míg az unió bizonyos régióiban terjedő fajok esetében az érintett tagországoknak a bizottság közreműködésével fokozott regionális együttműködés keretében kell intézkedniük. A tagállamoknak emellett jogsértések esetére megfelelő büntetési tételeket kell meghatározniuk. Ugyanakkor bizottsági engedély birtokában a tagállamok egyes intézmények számára lehetővé tehetik a listán szereplő fajokkal folytatott kereskedelmet. A képviselők elérték, hogy az új szabályok alkalmazása során a tudományos szempontokat egy szakértőkből álló tanácsadó fórum segítségével vegyék figyelembe. A szabályok be nem tartásából fakadó költségek megtérítésénél a „szennyező fizetˮ elv érvényesül.

A magyar akác speciális helyzetben van

A fehér akác, amely a magyar méztermelés mintegy felének szolgál alapanyagul, Észak-Amerikából származik, Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia uralkodása idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére, és ha termesztése nem megfelelően szabályozott, valóban fenyegetést jelenthet az őshonos növényfajokra.

Magyarország viszont egyrészt azzal érvelt, hogy a fehér akáccal való gazdálkodásra Magyarországon szigorú szabályok vonatkoznak, egyes területeken a termesztése támogatott, máshol pedig az irtása. Másrészt a Magyarország számára kiemelten fontos méztermelés szempontjából a fehér akác kulcsfontosságú.

Az akácügyben eddig valamennyi jelentősebb tudományos műhely felszólalt, és ahol szakmai állásfoglalás született, ott kivétel nélkül mindenütt kiemelték az akác mint fafaj számos káros tulajdonságát. A WWF Magyarország nem tekinti a nemzeti érdekeinket védő diplomáciai sikernek az inváziós fafajokra – köztük az akácra is – vonatkozó EU-s jogszabályalkotás akadályozását. Felelőtlennek tart továbbá minden olyan kijelentést, amely az akác termesztését szabályozó hazai korlátozások felszámolását sürgeti.

„Aggályosnak tartjuk, hogy a Magyarországot képviselő döntéshozók nemzeti, gazdasági érdekekre hivatkozva akadályozzák egy súlyos természetvédelmi problémakör EU-s szintű megoldását – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdővédelmi Programjának vezetője. – Ebben az esetben egy olyan idegenhonos fafaj felkarolásáról van szó, amelyet az erdőirtások, túllegeltetés és drasztikus vízszabályozások által tönkretett alföldi tájba telepítettünk be, és amely hatalmas területeken további, növekvő ökológiai problémákat okoz nekünk, magyaroknak.” (Igaz ugyan, hogy az akácosokat nem is lehetne kiirtani.)

forrás: piacesprofit.hu

Ajánlott tartalom

Negyed évszázad a hulladékcsökkentés jegyében

Online konferenciával ünnepeli évfordulóját a Humusz Szövetség.

Nincs hozzászólás

  1. Hazánkban a gátlástalanul terjedő EU befolyás ellen kell tenni lépéseket és nem az akác ellen!