Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Csak az olaj- és földgázvagyon negyedét égethetjük el biztonságosan

Csak az olaj- és földgázvagyon negyedét égethetjük el biztonságosan

A világ csupán olaj- és földgázvagyona negyedét égetheti el biztonságosan – hangsúlyozzák a kutatók, akik két tanulmányt is publikáltak e témában a Nature legfrissebb számában.

E tanulmányokkal kívánják a szakértők az újabb környezetvédelmi lépéseket megalapozni annak jegyében,  hogy a nemzetközi közösség új szerződést igyekszik tető alá hozni az év végéig, amely a kiotói egyezményt váltaná fel.

Az egyik cikk szerzője szerint  2024 után sem használhatunk fel több földgázt, olajat és szenet, mint jelenleg, ha azt akarjuk, hogy 20 százalékos legyen a valószínűsége, hogy a globális felmelegedés “mindössze’ 2 Celsius-fokos legyen.”Ez kétségessé teszi, hogy valóban jók-e azok a beruházások, amelyek újabb fosszilis energiahordozó-lelőhelyek felkutatását célozzák” – hangsúlyozta Malte Meinshausen, a Potsdami Egyetem kutatója, aki a vizsgálatok egyikét irányította.Hozzátette: olyan technológiákra fektetik a hangsúlyt,  amelyeknek kétséges jelenleg a hatékonysága. Ilyen az erőművek által kibocsátott szén-dioxid “csapdába ejtése”, vagy a levegőből való visszanyerése. Ezek vakvágányok, amelyek eredményeként akár 3-4 Celsius fokos felmelegedéssel is számolhatunk.

Mindkét tanulmány újfajta “szén-dioxid-büdzsé” bevezetéséért szál síkra, amely megkönnyíthetné az ENSZ által vezetett éghajlatstratégiai tárgyalásokat, bemutatva a decemberi koppenhágai tanácskozáson az érintetteknek az egyezményeknek a klímaváltozásra gyakorolt hatását

A legfőbb aggodalmat a bizonytalanság jeleni, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás csökkenését célzó legambiciózusabb tervek esetén is olyan éghajlatváltozások következhetnek meg, amelyek miatt emberek milliárdjai szenvednek vízhiányban, s további milliókat veszélyeztet majd a partvidékeken a tengerek megemelkedő szintje.”Nem leszünk képesek kiiktatni ezt a bizonytalanságot mindaddig, míg nagy mértékben nem csökkentjük a szén-dioxid-kibocsátást” – emelte ki Myles Allen, az Oxfordi Egyetem kutatója, aki a második vizsgálatot irányította.

Évente 3 százalékkal nő a szén-dioxid-kibocsátás, annak ellenére, hogy az emisszió a gazdasági válság következtében most időlegesen visszaesik. Sürgős intézkedések nélkül az éghajlatváltozások irányíthatatlanná válnak – vélekednek mindkét tanulmány szerzői.Még 2 Celsius-fokos felmelegedés esetében is Grönland jégtakarója elolvad 7 méterrel emelve meg a tengerszintet, Ausztrália, Dél-Európa és az Egyesült Államok dél-nyugati térségeiben pedig szárazság pusztít.

A klímaváltozás elleni küzdelem költségesnek ígérkezik, hiszen a fosszilis energiahordozókat a drágább megújuló energiaforrásokkal kell helyettesíteni.Mindkét tanulmány szerint 2020 körül, vagy még hamarabb éri el a globális szén-dioxid-kibocsátás a csúcsot. “Az elkésett és hirtelen csökkentés kockázatos, drága, s politikailag kivitelezhetetlen” – hangsúlyozták a tanulmányokhoz  fűzött kommentárjukban a szerzők.

Ajánlott tartalom

Századvég: a többség szerint a legnagyobb szennyezőknek kellene vállalniuk a klímavédelem költségeit

A klímavédelem terheit azoknak kellene viselniük, akik a problémáért a leginkább felelősek: a legnagyobb szennyező országoknak és vállalatoknak - állapította meg a Századvég Gazdaságkutató Zrt. megbízásából készült közvélemény-kutatás.