Alternativ Energia www.alternativenergia.hu
Kapcsolódó cikkek
Naperőműben gyengék, kisebb szolárparkokban jobbak vagyunk, főleg, ha van hozzájuk támogatás. Életképesek a még kisebb, de piaci alapon telepített napelemek is.
Szerencsét próbáló cowboynak számított eddig Magyarországon, aki naperőmű építésébe fogott, mert nemigen tudhatta előre, hogy kap-e majd a projektjéhez támogatást. E vélemény szakmai körökben annak ellenére is általános, hogy tavaly a Mátrai Erőmű már átadott egy 15 megawattos naperőművet, az MVM Hungarowind pedig februárban helyezi üzembe a saját 10 megawattos pécsi létesítményét. „E kettő azért kivétel, mert telephelyül olyan, felhagyott iparterületeket jelöltek ki számukra, amelyeknek a rekultiválására a naperőművek telepítése nélkül többet kellett volna költeni.
Ez egyébként jó irány, de ilyen lehetősége kevés beruházónak van” – magyarázta a Világgazdaságnak az iparág eszközeit forgalmazó és telepítő Manap Iparági Egyesület elnöke. Szolnoki Ádám szerint a naperőművek jövője kiszámíthatóbb, talán ígéretesebb is lesz, ha megszületik a hazai zöldenergia-termelés új támogatási rendszere, a Metár.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2014 végén mindössze húsz ilyen erőművet – azaz 50 kilowattos fölötti – napenergia-rendszert tartott nyilván, és ezek együtt is csak hét megawattnyi kapacitást képviseltek. Ez mostanra 32 megawattra ugrott a két említett beruházással, vagy talán afölé is, további projektek révén.
Az igazi fejlődés az előbbieknél kisebb, háztartási kiserőművek piacán látható. Közülük a 10 kilowattosnál is kisebbek ténylegesen háztartási tulajdonúak, az ezeknél nagyobbakat pedig kkv-k, intézmények, önkormányzatok építtették. A kiserőművek nagy előnye, hogy az áramukat helyben használják fel, a villamosenergia-rendszer használatára nem vagy alig támaszkodva. A MEKH adatai szerint 2014 végén 70 megawatt ilyen áramkapacitás volt az országban, 40 megawatt abban az évben létesült, 20 az előzőben. Nem biztos, hogy tavaly is ekkora volt a bővülés, mert – Szolnoki Ádám tudomása szerint – a 10–50 kilowattos napelem-beruházások 2013-ban kiírt pályázatokon nyert pénzből valósultak meg, döntően 2014-ben.
A háztartási méretű naperőművek fennmaradó 20-30 százaléka támogatás nélkül, azaz piaci alapon is sikeres. Igaz, ezeket a 10 kilowattosnál kisebb rendszereket is segíti a szabályozás azzal, hogy a fölös áramukat eladhatják egyetemes szolgáltatóiknak, de az elszámolás piaci áron történik. A háztetős napelemek terjedését azonban a rezsicsökkentés fékezi, hiszen minél alacsonyabb a hatósági tarifa, annál kevesebbet spórolhatunk, ha máshonnan származó áramot használunk.
A teljes cikk itt olvasható.
