Kezdőlap / Technológiák / Zöld autó / Elektromos autó / BMW i8-teszt: ez a jármű melyik bolygóról jött?
Tudj meg többet: Elektromos autó

BMW i8-teszt: ez a jármű melyik bolygóról jött?

Sci-fibe illő formaterv, könnyűszerkezetes felépítés, sportautós menetteljesítmények és kisautókra jellemző fogyasztás. Van, aki a bajorok konnektoros hibridjéről nem is hiszi el teljesen, hogy létezik.

Amikor a BMW 2009-ben előállt a Vision Efficient Dynamics tanulmányautóval, mint a fenntartható fejlődés jegyében született környezetbarát sportkocsi előfutárával, mindenki elismerően biccentett, majd legbelül elkönyvelte egy látványos kiállítási tárgynak, amiből úgysem valósul semmi. Két évre rá azonban ismét jelentkeztek a németek a továbbfejlesztett verzióval, immáron i8 Concept néven, amit merészen a sorozatgyártás előtti utolsó fázisként mutattak be.

Szinte már ez is sokkolóan hatott, de az igazán nagy durranás újabb két év elteltével érkezett, ugyanis a 2013-as Frankfurti Autószalon nyitónapján begördült a színpadra a szériaérett i8, melynek látványától minden jelenlévő újságírónak leesett álla.

Az „i” almárka bevezetésével a bajorok már évekkel korábban hitet tettek az elektromos és a hibrid autózás mellett, de arra kevesen mertek volna nagy tételben fogadni, hogy mindezt épp a márka zászlóshajójának szánt i8-cal fogják csúcsra járatni. Már csak azért sem, mert ha átpillantunk, hogy mit kínál a konkurencia a negyvenmilliós szegmensben, csupa harsány sportkocsit találunk, sokhengeres motorral, több száz lóerővel, rikító színekben és nem éppen pénztárcabarát fogyasztással.

Ezzel szemben a BMW i8 olyan, mintha egy kétdiplomás, de azért szálkásra gyúrt atlétát beküldenénk az amerikai focisták közé: a gyorsasága és teljesítménye ugyanúgy megvan, viszont mindezt jóval kifinomultabb módon adja elő. A lóerőhuszárok nem is tudnak belekötni, hiszen az összteljesítménye 362 lóerő, ezt azonban a kategóriában szokásos hat- vagy nyolchengeres erőművek helyett egy mesterien megalkotott plug-in hibrid (konnektorról is tölthető) hajtáslánc szolgáltatja, amely egy másfél literes, háromhengeres benzinmotor és egy elektromotor kettőséből tevődik össze.

Az utastér mögött helyet foglaló, kellően eldugott benzines blokk teljesítménye 231 lóerő és 320 Nm, amit a hatsebességes automataváltón keresztül juttat el a hátsó kerekekhez. Az első kerekeket ezzel szemben egy 131 lóerős és 250 Nm csúcsnyomatékú villanyos egység hozza mozgásba, a saját kétfokozatú automataváltója segítségével. Az elektromos lóerőkhöz a középen elhelyezett 7,1 kWh-s lítium-ion akkumulátor szolgáltatja az energiát, amely elektromos üzemmódban egy teljes feltöltéssel maximum 37 kilométernyi hatótávot és 120 km/órás sebességet garantál.

A műszaki csemegék nem érnek véget a bonyolult hajtásláncnál, a karosszéria felépítése is jócskán eltér a megszokottól. A németek LifeDrive-nak hívják az i modellek számára kifejlesztett architektúrát, amiből a Life modul a szénszál-erősítésű műanyag utascellát jelenti, míg a Drive a hajtáslánc-technológiát, a nagyfeszültségű akkumulátort és a javarészt alumíniumból készült karosszériát fogja egybe. A karbon, az alumínium és a magnézium használatának köszönhetően az i8 önsúlya csupán 1485 kilogramm, ami 50:50 arányban oszlik el az első és a hátsó tengely között. Az ideális súlyelosztás mellé ráadásul a modellpaletta legalacsonyabb tömegközéppontja társul a maga 46 centiméterével.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Elektromos terepmotor? Jöhet!

A környezetvédelem egyre nagyobb hangsúlyt kap manapság a közlekedésben is. Ennek is köszönhetően egyre jobban ráirányult a figyelem a károsanyag kibocsájtás csökkentésére, ami többek között a járművek alternatív hajtásának fejlesztését is eredményezte.