Biomassza energiaközpont 2 milliárd forintból

Biomassza energiaközpont épült a mohácsi Kronospan-Mofa Kft.-nél.

Biomassza energiaközpontot építtetett 2,3 milliárd forintból a falemezeket gyártó Kronospan-Mofa Hungary Kft., a létesítményt pénteken adták át az osztrák vállalat mohácsi telephelyén. A cég a mintegy 452 millió forint hazai és európai uniós támogatást élvező, nyolc hónapon át tartó beruházás révén olyan korszerű energiagazdálkodásra tért át, amely lehetővé teszi, hogy a működéséhez szükséges hőenergiát földgáz helyett nagyrészt a helyben keletkező melléktermékek hasznosításával állítsa elő. A 30 megawatt teljesítményű energiaközpont gazdaságosabbá teszi a termelést, az eddigiek megtartása mellett 6 új munkahely létrehozásához járul hozzá, a környezetbarát technológia pedig elősegíti, hogy Magyarország teljesíthesse a kiotói egyezményben vállalt kötelezettségeit. A Kronospan-Mofa az évi 200-220 ezer köbméteres gyártó- és 120 ezer köbméteres lakkozókapacitású mohácsi falemezgyárban elsősorban exportra előállított és értékesített termékeivel tavaly 13,2 milliárd forint árbevételt és nulla körüli eredményt ért el, az idén 16 milliárd forint bevételt és pozitív eredményt remél. A jelenleg mintegy 180 dolgozót foglalkoztató társaság elődje, a Mohácsi Farostlemezgyár az 1950-es években kezdte meg a termelést a Duna-parti városban. A világ legnagyobb falemezgyártó cégcsoportja, a Kronospan Holding 2004-ben 80 százalékos tulajdonrészt szerzett a gyárat működtető Mofa Rt.-ben, majd két évvel később a fennmaradó részt is megvásárolta.

Ajánlott tartalom

A napelemek megtermelik a Kstar energiatárolója egyszerűen eltárolja az energiát

A KSTAR az új energiaforrások és a teljesítményelektronika egyik vezető márkája. Ide tartoznak az adatközpontok számára kritikus infrastruktúrák elemei (UPS, akkumulátorok és precíziós klímaberendezések), a moduláris adatközpont-megoldások, valamint átfogó fotovillamos és energiatárolási megoldások.

Nincs hozzászólás

  1. nagyon jó ötlet a helyben keletkezet hulladékkal hőenergiát elő állítani ,olcsó mivel csak a szivattyúk elektromos energiája kerül pénzbe és nincs gázszámla (de ahol ez nem áll rendelkezésre városi biofűtő művek ott erősen vitatható a létjogosultsága a rendszernek ,tudok helyet hol méterfát darálnak a fűtőműben )de egy faipari cégnél ez tökéletes megoldás a hulladékfa energiává alakítására ,dolgoztam olyan cégnél ahol 40000m2 üzemcsarnokot -irodát és 5 nagyméretű szárítót fűtöttek vele.de a kazán kényes a fa apríték minőségére amely folyamatosan változót hol faapríték (ami a legoptimálisabb) máskor csiszolópor,fűrészpor vagy ép gyaluforgács és ezek a tárolóban nem keverednek össze és a kazánba nem homogén anyagként kerülnek ezért a kazán beállítása és szabályozása problémákat okozhat,a számítógépes felügyelő és szabályzó rendszer lenére is.e-nél a cégnél már 1992 óta alkalmazzák ezen rendszert.de az elmúlt 2 évtizedben bőven voltak izgalmak többször visszaéget a torok,1 kisebb taroló tűz és egy komoly tároló és kazánház tűz valamint egy esetben a 85 fokos vízhómérséklet helyet 145 fokra szaladt a hőmérséklet és ez mind a változó alapanyag minőségre vezethető vissza ,de a kockázat bőven megtérült az adott vállalkozásnak a jelentős gázköltségek kiesése mait.de hozzátartozik a problémákhoz az is hogy a kazánka a felügyeletét a PC látta el és csak időszakosan elellenőrizték a berendezést naponta többször,és a köztes időszakokban keletkeztek a problémák.ezen dolgokra szerintem ajánlatos figyelni a problémák megelőzése véget.