Az éghajlatváltozás hidegebb teleket ígér az északi féltekén

Az éghajlatváltozás hidegebb teleket ígér az északi féltekén – állítják a Potsdami Klímakutató Intézet tudósai. A Barents- és Kara-tenger zsugorodó jégtakarója és az északi kontinensek szélsőségesen hideg telei közötti kapcsolat című tanulmány a Journal of Geophysical Research című szakfolyóiratban látott napvilágot.

Mint Vladimir Petoukhov professzor, a tanulmány vezető szerzője rámutat, a jégtakaró zsugorodása az északi sarkvidék keleti felén az alsóbb légrétegek regionális felmelegedését okozza. Utóbbi a légköri áramlatok anomáliáit válthatja ki, s összességében a lehűlés folyamatát indíthatja be az északi országokban.
“Ezek az anomáliák megháromszorozzák a szélsőségesen hideg telek valószínűségét Európában és Ázsia északi részén” – mutatott rá a professzor, aki példaként a tavalyi kemény telet, valamint a 2005/2006-os hideg telet említette. Hozzátette azonban, hogy a hideg telek nemhogy nem mondanak ellent a globális felmelegedés általánosan kirajzolódó képének, hanem alátámasztják azt.

Petoukhov hangsúlyozza, hogy a Barents- és a Kara-tenger fölött felmelegedő levegő miatt hideg telek köszöntenek Európára. “Ez nem az, amire bárki számíthatott” – hangsúlyozta a tudós, megjegyezve: mélységesen tévednek azok, akik úgy vélik, hogy a távoli tengereken olvadó jégtakaró nem érintheti őket.
Az ENSZ klímakutató testülete, az IPCC (Intergovermental Panel on Climate Change) tudósai úgy vélik, hogy a globális hőmérsékletemelkedés megnöveli az árvizek, szárazságok, hőhullámok gyakoriságát, s a felmelegedés következtében megemelkedik a tengerek szintje.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.