Kezdőlap / Technológiák / Épületek / Aktív ház / Az állam állja a szigetelést – íme, a részletek!

Az állam állja a szigetelést – íme, a részletek!

Csütörtökön megjelent a családi házak energetikai korszerűsítését segítő, szerdán beharangozott kiírás. A legfeljebb 2,5 milliós segítség kétezer családnak jelenthet könnyebbséget, már amennyiben sikerrel pályáznak.

Pontos felmérések még nem készültek a hazai családi házak energiagazdálkodásáról, de azzal azért nagyjából mindenki tisztában van, hogy a magyar ingatlanok elég pazarlók. A nyáron induló pályázat az 5 milliárdos keretösszeg alapján nagyjából 2 ezer ház korszerűsítését segítheti, ami már első ránézésre is meglehetősen kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy az országban mintegy 2,5 millió ilyen épület áll. Persze ezeknek nem mindegyike korszerűtlen, de a tavaly februárban megjelent Nemzeti Épületenergetikai Stratégiából azért kiderült, hogy közel negyedük még 1945 előtt épült, csaknem felük pedig 1946 és 1980 közötti. Összességében tehát a szóba jövő ingatlanok nagyjából háromnegyedét húzták fel 1980 előtt – az akkori hőtechnikai követelményeknek megfelelően.

Az ÉMI felméréséből kiolvasható az is, hogy a hőszigetelt homlokzatú családi házak aránya a település jellegétől függően csupán 5-30 százalékos, az 1980 előtt épülteknél pedig 16 százalék alatti. Ha a részleges szigeteléseket is figyelembe vesszük, akkor azt látjuk, hogy ezen ingatlanok 5-60 százaléka szigetelt valamilyen szinten, településenkénti óriási szórással. A nyílászárók állapotát tekintve valamivel kedvezőbb a helyzet: a jó állapotú vagy kicserélt ablakok aránya a 2001 előtti családi házaknál településtől függően 27-75 százalék – a szórás tehát itt is óriási.

Igazi rezsicsökkentés

A nem éppen fényes helyzeten segít valamelyest az idén júliusban, az Otthon Melege keretei között startoló alprogram. „Mindenképpen komoly előrelépésről van szó, mert ugyan a pályázat kerete egyelőre szerény, a komplex korszerűsítést támogatja. Tehát nem csak a kazáncserét vagy az ablakcserét segíti, hanem minden olyan beruházást, amely energiahatékonyabbá teheti a családi házakat” – mondja az MNO-nak Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének tagozati elnöke. Hozzáteszi: a maximum 2,5 milliós támogatási összegből az is következik, hogy egy családi ház felújítása – az ennél elvárt 55 százalékos önerőt figyelembe véve – 5 millió forintból is történhet. Ez pedig már komoly energiamegtakarítást eredményező, összetett munkálatokat is jelenthet.

Komplex programok

A pályázati pénzből az épületek homlokzati nyílászáróinak cseréje, homlokzatok hőszigetelése, épületgépészeti rendszerek, például kazánok és radiátorok cseréje, felújítása, valamint napelemes, napkollektoros rendszerek, biomassza kazánrendszerek kiépítése egyaránt fizethető. A vissza nem térítendő támogatást elnyerő pályázatokat az arányosan elérhető szén-dioxid-megtakarítás figyelembevételével rangsorolják.

A pénzre kizárólag a

hagyományos technológiájú,

1996 előtt épült és

1995. december 31. előtti építési engedéllyel rendelkező,

egylakásos,

legfeljebb 135 négyzetméternyi fűtött alapterülettel rendelkező házak tulajdonosai pályázhatnak.

A támogatás az elszámolható költségek 40-55 százalékára igényelhető. Az odaítélhető összeg a fejlesztés komplexitásától függ:

a maximális 2,5 milliós keret akkor hívható le, ha a hőszigeteléssel egyidejűleg más energiahatékonysági fejlesztést is bevállal a pályázó, mellette pedig kiépít legalább egy megújuló energiát hasznosító rendszert. Ekkor a 2,5 milliós támogatás a teljes beruházási költség 55 százalékát teheti ki.

Az 50 százalékos, legfeljebb 2 milliós és a 45 százalékos, maximum 1,5 milliós keretnek kicsit lazábbak a feltételei, de megújuló energiát használó rendszert mindkettőnél ki kell építeni. Csak hőszigetelésre 40 százaléknyi pénz hívható le, 1,25 milliós plafonnal. A megítélt összeg elsősorban attól függ, hogy a segítségével végrehajtott beruházás évente mennyivel csökkenti az épület által kibocsátott szén-dioxid mennyiségét.

Ördög a részletekben

A pályázati pénzből kizárólag megfelelőségi igazolással rendelkező építőanyagok és eszközök szerezhetők be, a munkadíj pedig nem haladhatja meg az anyagköltség 60 százalékát. Előírás az is, hogy a nyílászárók beszerzési és beépítési költsége nem lépheti át a négyzetméterenkénti 60 ezer forintot. A saját kivitelezésű felújítási munkák után nem kérhető támogatás, és egyebek közt az állványozási költségek, beltéri nyílászárók, hagyományos új kémény kiépítésének díjáról sem nyújthatók be számlák.

A pályázati kiírás rögzíti azt is, hogy kik nem kérhetnek egyáltalán pénzt. Ilyenek a lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó adótartozással vagy köztartozással rendelkezők (kivéve, ha már kaptak részletfizetési kedvezményt vagy halasztást), azok, akik már megkezdték a felújítást és a csalók, tehát a hamis adatokkal, árajánlatokkal operálók.

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

Színesek lesznek a jövő napelemei?

Hollandia alkalmazott tudományos kutatásokkal foglalkozó szervezete (Organisation for Applied Scientific Research, TNO) 2014 óta foglalkozik különböző innovatív napelem panelek vizsgálatával, többek között különböző BIPV modulok tesztelésével, amelyet saját SolarBEAT vizsgálati létesítményében végez, az Eindhoven-i Műszaki Egyetemen.