A hétköznapi használati tárgyak áramellátását biztosító hagyományos akkumulátorokat akár 10 éven belül felválthatják a hatékonyabb, és hálózati töltést nem igénylő üzemanyag cellák - mondta Herbert Frankenstein, a BASF vegyipari vállalat közép- és kelet európai központjának vezetője a cég "Innovatív megoldások seregszemléje" címmel a héten Bécsben szervezett rendezvényén.

Az akkumulátorokat 10 év múlva felválthatják az üzemanyagcellák

A hétköznapi használati tárgyak áramellátását biztosító hagyományos akkumulátorokat akár 10 éven belül felválthatják a hatékonyabb, és hálózati töltést nem igénylő üzemanyag cellák – mondta Herbert Frankenstein, a BASF vegyipari vállalat közép- és kelet európai központjának vezetője a cég “Innovatív megoldások seregszemléje” címmel a héten Bécsben szervezett rendezvényén.

Kifejtette, hogy az üzemanyagcellák, amelyek egy jó vezetőképességű úgynevezett polimer membránból és két – nemesfémből készült – katalizátor lapból állnak, nem égéssel hanem kémiai reakció segítségével állítanak elő elektromos áramot. A rendszerbe juttatott hidrogén molekula, egyetlen elektronját leadva a levegőben található oxigénnel lép reakcióba, a folyamat végén pedig víz keletkezik. A celláknak nincs szükségük hálózati töltésre, csupán a hidrogént tartalmazó közeget kell pótolni, egy töltéssel pedig háromszor tovább bírják a ma elterjedt akkumulátoroknál – magyarázta.

Az üzemanyag cellák elterjedését leginkább a magas ár gátolja, amelyet 80 százalékban a nemesfémet – elsősorban platinát – tartalmazó katalizátor tesz ki. Egy hordozható számítógép áramellátását biztosító cella 5.000 dollárba (közel 800 ezer forintba) kerül, a személyautók árát pedig megháromszorozná, ha azokat üzemanyagcellák hajtanák.

A BASF celláit jelenleg még csak az amerikai hadsereg használja, de a szakemberek azon dolgoznak, hogy a katalizátorok nemesfém tartalmának csökkentésével a hétköznapi használatban is elterjedhessen a technológia – hangsúlyozta az igazgató.

Az üzemanyagcellák mellett az eseményen bemutatták a BASF által fejlesztett speciális – a lótuszvirág felületéhez hasonló – vízlepergető és önmagát tisztító textíliát is, amelyet elsősorban napellenzőkhöz és sátrakhoz ajánl a cég. Szó esett az épületek energiahatékonyságát javító fejlesztésekről is, többek között egy
olyan adalékanyagról, amely a betonba keverve képes arra, hogy a falakban hőt raktározzon és azt később egyenletesen leadja, ezzel csökkentve a fűtési költségeket.

A BASF Hungária Kft. a BASF AG magyarországi leányvállalata 2007-ben 175,6 millió eurós árbevételt ért el, mely 2006-hoz képest 13 százalékos növekedést jelent. A cég 133 főt foglalkoztat. A közép- és kelet-európai régióban a BASF 2,5 milliárd euró bevételt realizált és több mint ezer embert foglalkoztat.

A teljes cégcsoport tavaly 58 milliárd euró forgalmat bonyolított, alkalmazottainak száma meghaladta a 95 ezret. A cég bevételeinek 24,5 százalékát a kemikáliák, 23,3 százalékát a műanyagok, 20,2 százalékát az adalékanyagok fejlesztése és gyártása teszik ki. További 18,1 százalékot az olajjal és gázzal, 8,6 százalékot pedig a növényvédelemmel és a táplálkozással kapcsolatos tevékenysége képvisel.

Ajánlott tartalom

A BMW Group tervezőmérnökei bemutatják a Neue Klasse minden érzékszervet átható élményét

A milánói Salone del Mobile dizájnhét keretében a müncheni központú vállalatcsoport reflektorfénybe gurítja a jövő holisztikus vízióját.

Nincs hozzászólás

  1. A hidrogént mért nem hasznosítjuk a robbanó motoros autókban ? a 4 ütemű motor bevált “olcsó” technika ha kicseréljük az üzemanyag tartályt egy hidrogén tartályra az injektort/karburátort egy gázkeverő szabályzó készülékre és mehet az autó a ,kipufogón pedig kifolyik a víz.zéró káros anyag kibocsátás !!! az üzemanyag cellánál is kel hidrogén tartály és kel még egy üzemanyag cella valamint 2-4db elektromotor .a robbanó motoros rendszer már üzemképes gyárak megvannak a gyártásához a kor mért ne lehetne használni???