Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / Afrika az éghajlatváltozás által leginkább érintett kontinens

Afrika az éghajlatváltozás által leginkább érintett kontinens

Afrika az éghajlatváltozás által leginkább érintett kontinens, a szegénység, a kormányzási, irányítási problémák miatt azonban nincs sok lehetősége az alkalmazkodásra – jelentette ki Karamoko Diarra, a dakari Cheik Anta Diop Egyetem agroökológus professzora csütörtökön Szegeden.

A demográfiai robbanás miatt a kontinensen egyre nagyobb az igény az élelmiszerek iránt, de a mezőgazdaság nem fejlődik érdemben – mondta a szakember a Europe Direct Szeged által rendezett nemzetközi konferencián. Afrika gyorsabban melegszik, mint a többi földrész, az egyenlítőhöz közeli területen ez a hatás pedig még erősebb – közölte a professzor, aki úgy látja, ha nem csökken érdemben a kibocsátás, a kontinens képtelen lesz a szükséges élelmiszer és olyan hagyományos exportcikkek, mint a kávé, tea, kakaó hatékony előállítására. Karamoko Diarra saját hazájából, Szenegálból hozott példát említve kifejtette, a csapadék rendszertelensége kihat a növénytermesztésre, és ezt a helyzetet súlyosbítja az új kártevők megjelenése is. A csökkenő termés miatt a lakosság elköltözik szülőföldjéről, a vidéki területekről először a városokba, ahonnan pedig Európába. Az állattenyésztésben is egyre nagyobb gondot okoz a vízhiány, ahogy a halászatra is nagy mértékben kihat a klímaváltozás, ez a közösségek elszegényedését eredményezi – mondta a kutató, hozzátéve: az Európába érkező migránsok között sokan vannak munkájukat elvesztő halászok. A következő húsz évben a vízhez való hozzáférés lesz a konfliktusok, sőt háborúk fő oka – szögezte le a professzor. A szakember hangsúlyozta, megfelelő fajtákra van szükség, amelyek alkalmazkodtak a változó éghajlati adottságokhoz, növelni kell a víztárolás lehetőségét, az öntözött területek nagyságát és a termelők képzése is elengedhetetlen. Philippe Marbaix, a Louvain-i Katolikus Egyetem kutatója úgy fogalmazott, nem tűnik úgy, hogy az emberiség megfelelően tudná kezelni az éghajlatváltozás problémáját, nem sikerült csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást. Nyolcszázezer éve nem volt ilyen magas a szén-dioxid-koncentráció – tette hozzá.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) vallon platformjának munkatársa szerint az egész gazdasági modell megváltoztatására lenne szükség, de ez nem megy egyik napról a másikra, csak tervezett módon történhet meg. Egy Afrikára vonatkozó kérdésre válaszolva kifejtette, nem lehet azonos szempontok alapján kezelni a fejlett és a fejlődő országokat, ugyanakkor a kontinensben nagyon nagy potenciál rejlik, a többi között a napenergia hasznosításában. Megfelelő finanszírozással kell segíteni ezeket az országokat, hogy hozzáférjenek a már létező technikához – hangsúlyozta a kutató. Tóth András, az Európai Bizottság Éghajlatpolitikai Főigazgatóságának szakreferense az uniós erőfeszítéseket és célokat összefoglalva hangsúlyozta, a klímaváltozás egyre jelentősebb helyet foglal el a közösség gondolkodásában. A szakember kifejtette, nemcsak radikálisan csökkenteni kell a kibocsátást, megoldást kell találni a szén-dioxid kivonására is a légkörből. Az Eurobarométer felmérése szerint a válaszadók 93 százaléka komoly problémának tartja a klímaváltozást, és 92 százalék szeretné ha 2050-re az EU karbonsemlegessé válna – tudatta Tóth András.

Ajánlott tartalom

“Milliók kérik, hogy tegyenek többet a klímavészhelyzet ellen”

Világszerte milliók, főként fiatalok kérik a vezetőket arra, hogy tegyenek sokkal többet a klímavészhelyzet ellen - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár a nemzetközi szervezet Éghajlat-változási Keretegyezménye 25. ülésének (COP25) megnyitóján hétfőn Madridban.