A sarki jégtakaró eltűnik – nem a jövőben, most

Valószínűleg láttad már az összes előrejelzést, olvastad az összes tanulmányt azzal kapcsolatosan, hogy a sarkvidéki mikor éli meg első jégmentes nyarát.

Mi sem először foglalkozunk a témával, és borítékolható, hogy nem is utoljára.
Nos, a Winnipegi székhelyű Manitoba Egyetem tudósa, David Barber nemrég tért vissza egy expedícióról, ahol a Beaufort-tenger jegét vizsgálta. A Beaufort-tenger a Jeges-tengerhez tartozik és az év legnagyobb részében az egész be van fagyva – csak augusztusban és szeptemberben húzódik vissza a jég a partokhoz közeli vizekről.

Barber expedíciója során összefüggő, masszív jégterületekben reménykedett, de ehelyett sok száz mérföldnyi 50 cm vastag „rohadt jeget” talált, ami szinte említésre se méltó.

A jelentés szerint „… gyakorlati szempontból nézve, ha el szeretnél hajózni az Északi-sarkig, akkor aggódhatsz a jég miatt. De ettől az 50 centi vastag jégtől nem kell tartani, 13 csomóval simán megoldható az átjutás.
Gyakorlati szempontból az Északi-sark már majdnem szezonálisan jégmentesnek mondható.”

Ehhez hozzáadva a Climate Progress híreit, miszerint a tél beálltával a sarkvidék tengeri jege jóval lassabban fagy be, talán már a te fejedben is kész a kép, hogy mi történik akkor, ha a sarkvidéken az átlaghőmérséklet háromszor olyan gyorsabban emelkedik, mint bárhol máshol a világon. A melegedés hatása nem csak az élővilágot, de a tengerszint-emelkedés miatt az emberiség egynegyedét veszélyezteti. Nem kizárt, hogy a felolvadt területekért hamarosan megkezdődik a harc, hiszen a pólusok mentén a jégtakaró alatt komoly olajkészletek rejlenek.

Ajánlott tartalom

Súlyos környezeti pusztítást okozhatnak a tengeri hajózásra alkalmatlan orosz tartályhajók

Súlyos környezetpusztítást idézhet elő Oroszország azzal, hogy a tengeri hajózást szabályozó előírásoknak nem megfelelő olajtankereket használ a Balti-tengeren - figyelmeztetett Tobias Billström svéd külügyminiszter a The Guardian című brit napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.