Kezdőlap / Rovatok / Energiagazdálkodás / A rezsicsökkentő korszerűsítéssel a levegő is tisztább lesz

A rezsicsökkentő korszerűsítéssel a levegő is tisztább lesz

Magyarországon évente több mint tízezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében, derült ki az Európai Bizottság hazánkról készített környezetvédelmi országjelentéséből.

Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek meghaladják az évi 5 milliárd Eurót. A hagyományos energiahordozók kiváltása, a magasabb energiahatékonysági sztenderdek, a fűtőkészülékek károsanyag-kibocsátásának csökkentése nem önmagában csak a véges erőforrásainkkal való takarékosság miatt fontos, hanem csökkenti a költségvetés egészségügyi kiadásait és egyben életeket ment.

EU környezetvédelmi országjelentés

Az Európai Bizottság frissen publikálta azt az országjelentést, mely a környezetvédelmi politikák végrehajtását vizsgálta. A jelentés szerint Magyarországon a levegőminőség továbbra is aggodalmat okoz. 2013-ban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint Magyarországon közel 14 ezer olyan korai haláleset történt, amelyet a légszennyező részecskék, az ózon, vagy a nitrogén-dioxid koncentrációja váltott ki.

A jelentésben szereplő becslések szerint Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek meghaladják az évi 5 milliárd Eurót (1500 milliárd forint, a költségvetés közel 10 százaléka). A közvetlen gazdasági költségek a légszennyezéssel összefüggő megbetegedések miatt évente elvesztegetett 3 millió munkanaphoz kapcsolódnak, aminek munkáltatókat terhelő költsége 239 millió Euró, az egészségügyet terhelő költsége több mint 18 millió Euró, a mezőgazdaságot terhelő költsége a terméskiesés miatt pedig 63 millió Euró évente.

A lakossági fűtés a legnagyobb szennyező

A jelentéssel egy időben hirdette meg a Földművelési Minisztérium „Fűts okosan!” kampányának folytatását. Ebben arra is felhívja a figyelmet a szaktárca, hogy napjainkban a kisméretű szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, közel 70 százalékkal. Lényegesen kisebb a korábban fő probléma-forrásnak gondolt ipar (kb. 7%) és közlekedés (kb. 10%) részesedése. A széndioxid-kibocsátás és a teljes primerenergia-felhasználás közel 40 százaléka közvetlenül az épületek üzemeltetéséhez köthető, a háztartások kb. a harmadáért felelnek. Ha az épületek energiafelhasználását sikerül csökkenteni tehát, az egyben hozzájárul a károsanyag-kibocsátás és a légszennyezettség mérsékléséhez is.

A fűtőkészülékek károsanyag-kibocsátása is csökken

2015 őszén lépett gyakorlatba hazánkban is az az uniós jogszabály, mely a gázüzemű, központi fűtés céljára (illetve melegvíz előállítására) szolgáló berendezések hatásfokát szabályozta. Az új készülékek segítségével a lakásunkat egyre kevesebb energiával tudjuk felfűteni. A következő fázisokban már az egyedi, gázüzemű fűtőkészülékeknek (azaz egy-egy helyiség fűtésére szolgáló készülékek, pl. konvektorok) és a szilárd tüzelésű kazánoknak is fokozatosan meg kell felelniük majd nemcsak a komolyabb energiahatékonysági, hanem a károsanyag-kibocsátási elvárásoknak is. Így energiacímke kerül a szilárd tüzelésű kazánokra 2017 tavaszától, a gázkonvektoroknak is energiatakarékossá, környezetkímélővé kell válniuk 2018 januárjától. 2018 őszétől a gázüzemű, központi fűtés céljára szolgáló berendezések esetén csökkenteni kell a nitrogénoxid-kibocsátást. A károsanyag-kibocsátás szabályozására is sor kerül majd 2020-tól a központi fűtést kiszolgáló szilárd tüzelésű kazánok, majd 2022-től egyedi helyiségfűtő berendezések (szilárdtüzelésű kályhák) esetén is.

„Az épületek felújítása, korszerűsítése, ezen belül az energiatakarékosság ösztönzése sokféle jótékony hatással jár. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat. Eddig kevés szó esett azonban arról, hogy az energiahatékonyság ösztönzésének közvetett és közvetlen hatása van a környezetünkre. Az egészségesebb lakókörnyezet megteremtése komoly nemzetgazdasági előnyökkel is jár, hiszen ennek köszönhetően javul egészségügyi állapotunk, így jelentősen csökkenthetők az egészségügyi, társadalombiztosítási kiadások is.” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa.

Ajánlott tartalom

Ilyen okos közlekedési lámpákat még biztos nem látott

Bécsben 1.300 közlekedési lámpa közül 200 régi nyomógombosat küldenek nyugdíjba, helyüket pedig okos kamerával ellátott lámpák veszik át.