Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Klímaváltozás / A metán jobban befolyásolja a klímaváltozást

A metán jobban befolyásolja a klímaváltozást

A metán még annál is nagyobb hatással van az éghajlatváltozásra, mint korábban gondolták, derül ki a Readingi Egyetem nemrégiben publikált kutatási eredményéből.

A széndioxidot tartják számon a legszennyezőbb üvegházgázként, de mellette a metán is jelentős szerepet tölt be a klíma alakításában, sőt, most úgy tűnik, sokkal nagyobbat, mint eddig gondolták. A metán a tehéntrágyától kezdve a gáz-és olajfeltárásokon át a mezőgazdaságig számos forrásból származhat. A Readingi Egyetem kutatása azt vizsgálja, hogyan nyeli el a metán a napból érkező meleg sugarakat, ez mennyiben különbözik attól, ahogyan a széndioxid viselkedik, és mindez hogyan hat a légkör felmelegedésére. A metán a rövidebb hullámhosszon érkező sugarakat nyeli el, és inkább a légkör földhöz közeli részét melegíti fel. Ez a meleg aztán vagy ott marad földközelben, vagy ha fel is száll, a felhőkről visszaverődik. A napból érkező energia és a világűrbe visszaverődő energia egyensúlyából létrejövő üvegházhatás vizsgálata során arra a következtetésre jutottak most a kutatók, hogy a metán szerepe 25 százalékkal nagyobb a globális felmelegedésben, annál, mint amennyire az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete legutóbb becsülte.

Mindez bonyolítja a klímaváltozási modelleket, mert a metán más sebességgel bomlik le, mint a széndioxid. A modellek eredménye tehát attól függően változik, hogy a metán rövidtávú vagy hosszútávú hatásait vesszük figyelembe. Különösen nehéz dolgunk van, ha a metánkibocsátást politikai, azaz szabályozási szempontból nézzük, és így viszonyítjuk a széndioxidéhoz: a szennyezőanyag kibocsátás csökkentését szabályozó intézkedések megtervezésekor ezt a tényezőt is egyre inkább figyelembe kell venni.

A kutatók arra hívják fel a figyelmet, hogy a jég olvadásakor több más anyag mellett metángáz szabadul fel a sarki jégtakaróból. A metán légkörbe kerülése azért fontos, mert a metán a szén-dioxidnál sokkal (hússzor) erősebb üvegházhatást gyakorol a légkörre: a jelenlegi klímaváltozás egyik legfontosabb tényezője. Hasonló problémát rejt a nagy kiterjedésű, vízzel elárasztott ázsiai rizsföldek kipárolgása, a kérődző állatok emésztése, az állattenyésztés során keletkező trágya lebomlása és a szeméttelepeken tárolt hulladék bomlása, írja az agroinform.hu.

Ajánlott tartalom

A koronavírus, amely a klímaváltozás elleni harcot is a partvonalra szorítja

A COVID-19 kórokozó, vagy ahogy mindenki emlegeti, a koronavírus, mindössze pár hónap leforgása alatt az egész világ életét felbolygatta: a kínai Vuhan városából indult betegség villámgyorsan eljutott a pandémia, azaz a világjárvány státuszig.