A megkövült korallok mutatják a klímaváltozás következményeit

Az éghajlatváltozás nagyon megviseli az Ausztrália partjai közelében elterülő Nagy-korallzátonyt: az egyre melegebb vízben haldokolnak a korallok.

A korallok pusztulásával számos növény- és állatfaj lakóhelye került veszélybe. Az, hogy miként reagál a világ természeti kincsei közé tartozó képződmény a jövőbeli klímaváltozásokra, nehéz kitalálni. Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálatainak köszönhetően azonban lehetségessé válhat a korallokból való jóslás.
A tudósok tavasszal egy hathetes expedíció során megkövült korallokat vágtak ki a zátony egy ősi, rég elhalt részéből. A mintákat jelenleg kilenc ország harminc kutatója vizsgálja a brémai tengerbiológiai központban. Az összesen több mint 225 méter hosszú korallminta 10-20 ezer évvel korábbról, az utolsó jégkorszak záró szakaszából származik. Ebben az időszakban a tenger szintje hirtelen megemelkedett, és az éghajlat gyorsan változott. A kutatások arra keresnek választ, hogy ennek milyen hatása volt a korallzátony ökoszisztémájára.

A tudósok azt remélik, hogy a minták tanulmányozása után már tudni fogják, mi váltotta ki a korallok pusztulását, és mi tette lehetővé újabbak keletkezését. A kutatás a Nagy-korallzátony jövőjére is fényt vethet: kiderülhet, mennyire képes ellenállni a természeti képződmény az éghajlati változásoknak. A 9 millió eurós expedíció eredményei egy éven belül várhatóak.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.