A magyar lakosság tisztában van az éghajlatváltozás fogalmával és lényegével, ám annak elsősorban csak a rövid távú és közvetlen hatásait ismeri, míg az igazi veszélyeket rejtő hosszú távú és közvetett hatásokkal csak kevesen vannak tisztában � derült ki a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország és a Cognative Kft. közös kutatásából.

A magyar lakosság nem ismeri a klímaváltozás hosszú távú hatásait

A magyar lakosság tisztában van az éghajlatváltozás fogalmával és lényegével, ám annak elsősorban csak a rövid távú és közvetlen hatásait ismeri, míg az igazi veszélyeket rejtő hosszú távú és közvetett hatásokkal csak kevesen vannak tisztában � derült ki a Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a WWF Magyarország és a Cognative Kft. közös kutatásából.

A lakosság klímaváltozással kapcsolatos ismereteit felmérő kutatás eredményeit összefoglaló csütörtöki közlemény szerint kiderült, hogy a klímaváltozásról gyakorlatilag mindenki, a megkérdezettek 96 százaléka hallott már.   Arra a kérdésre, hogy milyen hatásait ismerik a klímaváltozásnak, a válaszadók 82 százaléka elsősorban a természeti következményeket és a veszélyeket említette. Eközben a közvetett és a hosszú távú hatásokat – így például a növény- és állatfajok kihalását, az éhínséget, a vízhiányt – csak kevesen említették, ami azt jelzi, hogy ezek a következmények még nem kerültek a köztudatba – derül ki a közleményből.

A klímaváltozás lehetséges következményei közül legkevésbé veszélyesnek egy új népvándorlást, a szegények és a gazdagok közötti különbségek növekedését, valamint a potenciális háborús konfliktusok kialakulását tartották a válaszadók.

A lakosság többsége, a megkérdezettek 57 százaléka, bevallása szerint, a klímaváltozás mérséklése érdekében eddig leginkább a hagyományos izzók takarékosra történő cseréjét tette meg, bár feltételezhetően ennek elsődleges motivációja anyagi természetű és nem környezettudatosságból fakad.

A válaszokból kitűnik az is, hogy a környezettudatossági lépések között csupa olyan szerepel, amelyeknek gyakorlatilag azonnali gazdasági eredménye is van, mindeközben a kényelmi faktor megjelenése már jelentős hátrányt jelenthet. Így például az autóval történő közlekedés korlátozása korántsem olyan népszerű, mint az egyéb környezettudatossági lépések.

A kutatásból az is kiderül, hogy az emberek több mint fele nagyon fontosnak tartja a zöld civil szervezetek fellépését az éghajlatvédelem ügyében. Leginkább azt várják el a zöldektől, hogy lépjenek fel a környezetszennyező vállalatokkal szemben, széles körben tájékoztassák a lakosságot és szükség esetén a politikusokra is gyakoroljanak nyomást.

A kutatás során 2008 májusában reprezentatív mintán a 15 éves és idősebb magyar lakosság véleményét kérdezték meg.

Ajánlott tartalom

Stílus és funkció – Antikolt térkövek a kerttervezésben

A kertek tervezése során a növények telepítésén van a legfőbb hangsúly, de a térkövek jól átgondolt alkalmazása is számtalan lehetőséget nyújthat. Olyan lehetőségeket rejtenek, amelyekkel megújíthatjuk kerti élettereink megjelenését, és egységes stílusban, új funkciókkal bővíthetjük a környezetet.