Kezdőlap / Technológiák / Zöld autó / Biodízel / A jövő bioüzemanyaga hozhat érdemi környezeti hasznot
Tudj meg többet: Biodízel

A jövő bioüzemanyaga hozhat érdemi környezeti hasznot

A mai bioüzemanyagok a jelenlegi előállítási technológiák miatt valóban nem járnak jelentős környezeti haszonnal, de az úgynevezett második generációs fajták elterjedése már érdemi eredményeket hozhat – mondta Popp József, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatóhelyettese egy szakmai konferencián csütörtökön Budapesten.

Az egyetemi tanár a ma jellemző technológiákban rejlő potenciál érzékeltetéseként jelezte, hogy ha a világ összes létező mezőgazdasági területét energetikai célú növénytermesztés alá vonnák, akkor sem lehetne a világ teljes üzemanyag-fogyasztásából 11 százaléknál többet kiváltani. Az élelmiszercélú növénytermesztési
igényeket figyelembe véve a bioüzemanyagok 2-3 százaléknyi piacrészesedése tűnik reálisnak – tette hozzá.

Popp József hangoztatta: ugyanakkor 5-10 éven belül már elterjedhetnek azok a technológiák, amelyek a keményítő mellett a növény cellulóztartalmából is bioüzemanyagok előállítását teszik lehetővé. A mai ismeretek szerint a második generációs technológiákkal 35-40 százalékra tornászható fel a bioüzemanyagok
piacrészesedésének felső elvi határa. Az igazgatóhelyettes megjegyezte, hogy az energiabiztonsági szempontok mellett nem szabad megfeledkezni az élelmezésbiztonsági megfontolásoktól.

Utalt arra, hogy Brazíliában és az Amerikai Egyesült Államokban az üzemanyagoknál kötelező biokomponens-bekeverési arányok nyomán megbolydult az egész élelmiszerpiac. A kukorica ára egy év alatt 200-250 százalékkal nőtt, amit csak részben okozott a szárazság miatt visszaeső termés, ahhoz hozzájárult a bioetanol-gyárak növekvő kukoricaigénye is. Popp József kitért azokra az energiamérlegre vonatkozó kritikákra is, amelyek szerint sokszor több energia ráfordítása szükséges a bioüzemanyagok előállításához, mint amennyi energiát maga az üzemanyag tartalmaz.

Nem érdemes önmagában vizsgálni az üzemanyag előállításához szükséges energiaszükségletet és a nyert energiaforrás energiaszükségletét, hiszen az energia minősége is számít – emelte ki Popp József. Példaként említette, hogy a fosszilis energiaforrásokra alapozott áramtermelés energiamérlege 0,35, a benziné, illetve gázolajé pedig 0,8, azaz mindkét esetben negatív.

Ehhez képest a leggyengébb energiamérlegű bioüzemanyagnak számító bioetanol energiamérlege 1,3-1,7, attól függően, hogy a temelés során keletkező mellékterméket hasznosítják-e – mutatott rá. Hozzáfűzte: a cellulúzalapú bioüzemanyag-előállítás energiamérlege a legjobb, 4,6.  Beszámolt arról, hogy a világ bioüzemanyag-termelése tavaly évi 50 milliárd liter volt, amelyből 85 százalékot Brazília és Amerika
állított elő, az EU csupán 3 százalékot. A megtermelt üzemanyagból 46 milliárd bioetanol volt, a többi biodízel.

Ajánlott tartalom

Több ezer köbméter veszélyes hulladék ömlött ki egy szlovákiai biogáz üzemben

Mintegy háromezer köbméter veszélyes hulladék ömlött ki a közép-szlovákiai Csabrágvarbók (Cabradsky Vrbovok) község közelében lévő biogáz üzem egyik konténeréből csütörtökön - közölte a szlovák rendőrség.