5 fontos kérdés és válasz a fúziós energiáról

Nemrég jelent meg egy hír a Popular Mechanics-ban arról, hogy kutatók egy csoportjának áttörést sikerült elérni a fúziós energia területén: ugyanis egy olyan újfajta magfúziós fűtőanyagot fejlesztettek, amellyel a korábbinál tízszer nagyobb energia állítható elő a fúziós reaktorban.

Ennek kapcsán próbálom kicsit érthetőbbé tenni az energetikának ezt a jelentős, de nem feltétlenül közismert szegmensét, ami nagy szerepet játszhat fenntarthatóságunk szempontjából a nem is olyan távoli jövőben. A világ legnagyobb mágneses fúziós kísérletének, a JET (Joint European Torus)-nek otthont adó Nagy-britanniai fúziós energia kutatóközpont, a Culham Centre for Fusion Energy információi alapján lássuk, mi az az 5 legfontosabb kérdés és válasz, ami a fúziós energia kapcsán a nem mérnök végzettségű embereket is érdekelheti:
1. Először is: mi az a fúziós erőmű?

A fúziós erőművek a Napban és más csillagokban folyó energiatermelő reakciót lesnék el emberi felhasználásra. A működési elvük lényege, hogy nagy nyomás alatt hidrogénatomokat hevítenek, hogy a villámgyorsan száguldozó részecskéik egymásba ütközzenek és héliummá olvadjanak össze. Ez a fúzió elképesztő mennyiségű energiát szabadít fel. Ahogy az Index összefoglalójából is kiderül, a cél a felszabaduló energia tárolása és elektromos árammá alakítása, ami óriási előnyökkel járna a hagyományos, maghasadásra épülő nukleáris reaktorokkal szemben: bőségesebb nyersanyagellátás, több energia, kevesebb környezetszennyezés, nagyobb biztonság.

Egy kis segítségképpen – alább látható egy ilyen berendezés a Plasma Science and Fusion Center-ből:

2. Előreláthatóan mik egy fúziós erőmű legfőbb költségei?

A szakértők szerint a legnagyobb költsége várhatóan a szupravezető mágneseknek lesz, amik a fúziós erőmű elengedhetetlen kellékei: a mágnesek által gerjesztett mágnesen tér szerepe, hogy a nagyon magas hőmérsékletű plazmát egyben tartsa és távol tartsa a berendezés falától. Az ezt követő legmagasabb költsége magának az épületnek lesz, amiben lefolytathatóak ezek a reakciók. Ez a két költségtétel több mint a felét teszi ki majd várhatóan egy fúziós erőműnek. Abban azért bíznak a szakértők, hogy a szupravezető mágnesek költsége, vagyis a technológiai költség idővel csökkenni fog.

3. Mennyire ártalmas ez az egész az emberekre és a természetre?

A nukleáris fúzió egyik lényeges tulajdonsága, hogy alapvetően biztonságos és alacsony környezeti hatású erőművek kialakítását teszi lehetővé. Az elmúlt évtizedben végzett kutatások kimutatták, hogy a fúziós erőműben nem jöhet létre olyan baleset, ami miatt a közeli területet evakuálni kellene, és hogy a fúziós energia előállításából származó hulladéktermékek nincsenek káros hatással a jövő generációi számára.

4. A fúziós energia a 21. század egyik életképes energiaforrásává válik majd?

Röviden szólva: remélhetőleg. A kutatóközpont szerint a fúziós energia azon kevés opciók egyike, amelyek a jövő megnövekedett villamosenergia-igényét képesek lesznek kielégíteni. Emiatt feltétlenül szükségesnek tartják, hogy ezt is fejlesszük, olyan egyéb energiaforrásokkal párhuzamosan, mint amilyenek például a megújulók.

5. Mikor várható a fúziós erőműben létrehozott energia használata?

A jelenlegi kísérleti berendezések több mint 10 megawattnyi fúziós energiát tudtak előállítani. Az építés alatt lévő legújabb ilyen berendezést, az ITER-t úgy tervezték, hogy 500 megawattnyi fúziós energiát tudjon létrehozni és a 2020-as évek elején tervezik működésbe hozni. Ez még mindig egy kísérleti berendezés, melynek tapasztalatai alapján későbbiekben megépíthetően az első erőmű prototípusok. A kereskedelmi üzemre is képes fúziós erőmű megépítéshez további technológiai fejlődésre és megfelelő finanszírozásra lesz szükség. A várakozások szerint villamos energiát mindebből 30-40 év múlva tud majd a világ előállítani stabil és biztonságos módon, írta a chikansplanet.blog.hu.

Ajánlott tartalom

Döntöttek: kötelezővé válik a napelemek telepítése az épületekre

Az Európai Parlament elfogadta az uniós napenergia-szabványt, amely előírja a napelemek telepítését az épületekre az EU tagállamaiban.