40 százalékkal olcsóbb fűtési módszert fejlesztettek ki

Negyvenszázalékos költségcsökkenést, a széndioxid-kibocsátásban tízezer kilogramm megtakarítást is elér évente egy új fűtési megoldás.

 A villamos energia helyett a lényegesen olcsóbb földgázt használó, 165 százalékos hatásfokkal működő gázabszorpciós hőszivattyú a környezet hőjét hasznosítja. A holland Remeha cég Construma kiállításon bemutatott berendezése mínusz 20 fokos levegő energiáját felhasználva is képes 65 fokos meleg vizet készíteni.
A Remeha cég 1978-ban kifejlesztett kondenzációs fűtéstechnikai megoldásának továbbfejlődését jelenti az újonnan kidolgozott földgáztüzelésű abszorpciós hőszivattyúk megjelenése, amelyre éppen a holland társaság mutatott példát a Construma kiállításon. Ezekkel a készülékekkel már 165 százalékos hatásfok is elérhető.
A világújdonságnak számító Gas HP 35A hőszivattyú szabadba telepíthető, mínusz 20 fokos külső hőmérsékletig üzemképes és 65 fokos meleg vizet szolgáltat a fűtési rendszer számára. A kondenzációs kazán, egy rendszerben a hőszivattyúval, 4000 üzemóra alatt tízezer kilogrammal kevesebb széndioxidot bocsát ki. Az újítás lényege, hogy a hagyományos hőszivattyúknál megszokott elektromos kompresszor helyett egy földgázzal működő termodinamikus egység működik. Ebben az ammónia vizes oldata nyomás- és hőmérsékletváltozások hatására hőcserét végez, így a készülék elvonja a külső levegő energiáját. Ez a gáztüzelés hőjével együtt a fűtési oldalon hasznosul, így jelentősen növekszik a fűtőfolyamat hatásfoka.

 
A milánói Holiday Inn szálloda is ilyen gázabszorpciós hőszivattyúval egészítette ki rendszerét. Az eddigi adatok alapján a berendezéssel a fűtési költség évente 40 százalékkal csökken – nyilatkozta Stefano Civettini, a hotel tulajdonosa. Áramból csak tizedannyit fogyaszt a rendszer, mint az elektromos hőszivattyús megoldás, és mivel kevesebb mozgó alkatrészt tartalmaz, a karbantartási költség is kisebb. A hotelben a teljes megtérülési idő így négy év. A Remeha a földgáztüzelésű abszorpciós hőszivattyúk alkalmazását a 80 kilowattnál nagyobb hőigényű épületekben javasolja, mint amilyenek a társasházak, szállodák, kórházak, irodaépületek, uszodák és ipari csarnokok kondenzációs kazánjainak kiegészítése.


A gázabszorpciós hőszivattyú működési elve
A gáztüzelésű hőszivattyú az elektromos hőszivattyúktól abban különbözik, hogy elektromos áram helyett egy modulációs kondenzációs gázégővel biztosítja a körfolyamathoz szükséges primer energiát. Ebben a berendezésben a hagyományos elektromos kompresszort egy termodinamikus kompresszor váltja ki, amely – hőközlés hatására – képes energiát „szivattyúzni”. Az abszorpciós folyamatban vízben oldott ammóniát, mint hűtőközeget használ arra, hogy egy hőforrásból energiát nyerjen ki. A hűtőközeg tehát az ammónia, az abszorbeáló anyag pedig a víz. A generátorban (1) lévő keveréket a gázégő melegíti fel. A hűtőközeg elpárolog, az ammónia kiválik a vízből. A víz átáramlik a fojtószelepen (2) az abszorberbe(3).  Az ammóniagőz eljut a kondenzátorba (4), ahol lecsapódik, és a kondenzálódás hőjét a központi fűtés vizének adja át. A folyékony ammónia a fojtószelepen (5) áthalad az elpárologtató (6) felé, amelyben a külső levegő hőenergiáját felhasználva elpárolog. Az ammónia gőz ezután az abszorber felé halad, ahol kapcsolatba kerül az ammóniában szegény vízzel. Itt megtörténik a hűtőközeg abszorpciója, aminek a folyamat a nevét köszönheti. Az ammóniagőzt a víz abszorbeálja (elnyeli), ezáltal ammóniában gazdag keverék keletkezik. Az ekkor felszabaduló hő átadódik a központi fűtés vizének, ami továbbnöveli a hőszivattyú hatásfokát. A gazdag keveréket a membránszivattyú (7) a generátorba (1) szivattyúzza és a körfolyamat újra kezdődik elölről.

Ajánlott tartalom

Karcsúsít a JYSK: évi több tonna alumíniumot és több mint 40 konténert spórolnak meg

Változás jön a JYSK bizonyos termékeinél: a dán vállalatnál a paplanokat ezentúl máshogyan csomagolják, ezzel annyit helyet spórolnak meg, hogy évente több mint 40 konténerrel kevesebbet használnak majd. A kerti székekről pedig eltűnik egy alumínium díszítő elem, amivel évente 22 tonnával csökken a felhasznált alumínium mennyisége.