2030-ra eljégtelenedhet a Jeges-tenger

Drámaian emelkedett a Jeges-tenger savassága az elmúlt két évtizedben – írja az Engadget egy új tanulmány alapján.

Kínai, amerikai és svéd kutatók 1994 és 2010 közötti adatok alapján vizsgálták a tenger savasságát, és jelentős emelkedést állapítottak meg. Ennek az lehet a fő oka, hogy a levegőből szén-dioxid oldódik a vízbe. Ez a folyamat a világon máshol is megfigyelhető, de a Jeges-tengernél annyira komoly problémát jelent, hogy már a jegesmedvéket, fókákat és más helyi élőlényeket veszélyeztetheti. A növekvő savasságot úgy állapították meg a kutatók, hogy a víz aragonitkoncentrációját vizsgálták, ez az ásvány ugyanis magas savtartalmú vízben nem tud létrejönni. Márpedig a Jeges-tengerben a vártnál jóval alacsonyabb aragonitszintet mértek, mint amire számítottak. A kutatók azt is megjegyzik, hogy nem a klímaváltozás az egyetlen tényező, amely szerepet játszik a savasodásban. Az óceáni áramlatok változása miatt például a szokásosnál több szénben gazdag csendes-óceáni víz jut a Jeges-tengerbe. A folyamat mindenesetre aggasztó, mert számítógépes modellek szerint 2030-ra teljesen jégmentessé válhat a nyári Jeges-tenger, még tovább csökkenhet az aragonitkoncentráció, és az egész helyi ökoszisztéma felborulhat. A minderről beszámoló tanulmány a Nature Climate Change szaklapban jelent meg, írta az index.hu.

Ajánlott tartalom

A környezet jobban reagál az apróbb fejlesztésekre

Apró lépésekkel, tájazonos módon érdemes a tájba illő fejlesztéseket végrehajtani, figyelve arra, hogyan reagál erre a környezet - hangsúlyozta a Szent György-hegyi bornapok megnyitóján a közigazgatási és területfejlesztési miniszter Hegymagas községben kedden.