10 ellenérv a napelem-telepítés ellen

Amikor napelemes rendszerekre terelődik a szó, akár élő társalgásban, akár valami témába vágó cikk, poszt kapcsán, pillanatokon előjön ugyanaz a néhány hátborzongató tévhit vagy dezinformáció, újra meg újra, amivel azt próbálja bizonyítani valaki, hogy ez az egész napelem-dolog egy hülyeség.

Komolyan, mintha az olaj-, szén-, atom- és gázlobbi valami titkos frekvencián való agybasugárzással terjesztené a napfényből áramot termelő rendszerek elleni averziót világszerte. Mindjárt hajtogatok egy alufóliasapkát, mielőtt engem is megfertőz.

Mondjuk az is megérne egy (száz) cikket, hogy miért olyan elképesztően ellenséges és elutasító szinte minden technikai újdonsággal szemben a magyar közvélemény jelentős része, mint amilyen, de ez a cikk nem erről szól. Csak arról, hogy mi az, ami a napelemekkel kapcsolatban nem úgy van, ahogy a hiedelem tartja. A felvetéseket napelemes online cikkek alatti valós kommentekből szedtem össze, hogy ez az egész mítoszromboló vállalkozás még életközelibb legyen.

1, “A napelem felejtős, mert az soha nem térül meg, rettenetesen drága”

Több millió forint egy ilyen, szokták még írni, illetve egyszer olyan is volt, hogy “2007-ben Ausztriában láttam egy napelemes házat, volt rajta egy számláló, hogy mikor térül meg, hahaha, ötven év alatt se fog.”

Ehhez képest háztartási méretben ma, Magyarországon egy átlagos háztartás 1-2 millió forint közötti költséggel válthatja ki villanyszámláját, a megtérülés pedig valahol 7 és 10 éven belül várható, rendszermérettől függően, átlagos napsugárzással, az energiaárak hosszú távú trendjének előrevetítésével – persze, olyan vis maiorokkal, mint rezsicsökkentés, nem számolva. Aki nem hiszi, ebben a posztban talál egy elég alaposan végiggondolt kalkulációt, már rezsicsökkentés (ettől a szótól mindig kiráz a hideg) utáni árakkal számolva.

2, “A napelemgyártás ökológiai lábnyoma fél Balatonnyi.”, illetve “nem látok arra mutató információt, hogy a napellemek (sic) legyártása mekkora környezeti terhelés és veszélyes hulladék termeléssel jár.”

Nos, van erre “mutató információ”, nyilván az EU vagy az USA sem csak úgy kitalálta, hogy támogatja a fotovoltaikus rendszerek telepítését, hanem részben pont azért szorgalmazza ezt, mert a napelemek élettartamuk során CO2-mérleg javító hatással bírnak a gazdaságra. Itt látható egy – biztos a napelem-lobbi által megvett – német kutatóintézeti jelentés vonatkozó ábrája a gyártásba fektetett energia megtérülésének időpontjáról (14-40 hónap, a magyar viszonyoknál kicsit vacakabb német napsugárzási viszonyok között):

Ez meg itten azt mutatja, hogy a tömeggyártás kialakulásával az elmúlt negyedszázadban hogyan esett felére-harmadára ez a várható megtérülési pont (ez az ábra naposabb délkörrel számol, azért sokkal jobb a fentinél a végső érték a grafikonon, de a trend látszik):

3, “Mire behozná az árát dobhatod ki, mert tönkremegy.”

Ez a megalapozott vélemény ki szokott még egészülni azzal, hogy az akkumulátor a kocsiban is csak 5-6 évet bír, biztos a napelemes rendszerben is. Nos: a napelemtáblára a gyártók (olyan marginális, nóném, biztos pár év alatt összeomló kínai gyártók is, mint a Samsung, Sharp, Kyocera, Mitsubishi, esetleg a Bosch) 25-30 évre vállalnak 80%-os teljesítménygaranciát, vagyis egy 240 wattos panel 2044-ben még biztosan hoz 192-t. Persze sok olyan gyártó van a piacon, ami még nincs olyan idős, hogy 20-25 éves garanciavállalást komolyan lehessen tőle venni, de van olyan is, aminek 1984-ben telepített svéd rendszere három éve még remekül működött.

Az akkumulátor pedig nem megy majd tönkre a tipikus, háztartási méretű, hálózatra tápláló napelemes rendszerben, mert EBBEN NINCS AKKUMULÁTOR, teccikérteni? A napelem által termelt elektromos áram az inverteren keresztül a hálózatra kerül, ha a háztartás fogyasztása épp nagyobb a termelésnél, el is fogy mind, ha kisebb, egy oda-vissza mérő órán keresztül kijut a lakásból és a szomszéd hűtője, mikrója, tévéje fogyasztja el. Az elszámolás évente egyszer történik a szolgáltatóval, ha többet termeltem, mint fogyasztottam, még kapok is kb. 22 forintot kWh-nként. Akkumulátor nincs, az akkumulátor a hálózat maga.

4, “Inverter, akkumlátorok… ezeket is kell szervízelni, netán cserélni… ezek súlyos százezrek lesznek…”

Még egy, témába vágó komment máshonnan: “Az inverterek ára azért ilyen magas, mert csak bizonyos típusokat fogad el az áramszolgáltató, azaz eléggé kartellgyanús az egész.” Illetve: “Itt a kritikus pont az inverter és nem a látványosabb napelem. Gyártók inverterre max 5 év garanciát vállalnak, de élettartamuk 10 év körül van, Egy ilyen cseréje pedig tobb százezer forintjába fáj a tulajnak….”

A házi napelemes rendszerekben lévő inverterre általában valóban 5-6 év a garancia, de számos gyártó kínál felárért 10, 15 évre kiterjesztett jótállási lehetőséget. A tapasztalatok szerint a jó minőségű beltéri inverterek nem szoktak meghalni ezen idő alatt – egy gyatra, nevenincs gyártó által készített cucc persze ugyanúgy elfüstölhet pár éven belül, mint bármilyen más igénytelen elektronikai berendezés.

Az áramszolgáltató nem a Bilderberg-csoportban eldöntött titkos határozat miatt hajlandó csak bevizsgált invertert elfogadni, hanem mert az inverternek nem szabad veszélyeztetnie a hálózatot. Például – kevesen tudják – áramszünet esetén a napelemes házban sincs áram, mert az inverter ilyenkor lekapcsol, nehogy a szakadt kábelt javító EON-munkást a napsütésből keletkezett áram vágja agyon.

Az akkumulátor meg ugye nem fog elromlani a nem szigetüzemű, hálózatra tápláló rendszerben, erről már beszéltünk.

5, “10 év alatt bármi bekövetkezhet, pl. el szeretnénk költözni – erre  felvenni hitelt eléggé bátor dolog.”

A fenti (erősen tömörített) komment egy hitelfelvételből megvalósított napelemes beruházással kapcsolatos cikk alá érkezett. Nos; a napelemes rendszer egyrészt növeli az ingatlan értékét, pont úgy, mint egy fűtés-korszerűsítés vagy szigetelés, netán egy új tetőhéjazat. Ellenben, ha mégsem akarja kifizetni költözéskor a felárat a vevő, a padlófűtés csöveivel, kőzetgyapottal, cseréppel ellentétben akár le is szerelhető, áttelepíthető. Egy kétmilliós beruházásból 15-20%-nál nem több a telepítés, adminisztráció költsége, vagyis ha költözéskor vinnénk a cuccot, ennyit kell beáldoznunk, a panelek, az inverter, a konzolok, vezetékek megmaradnak.

6, “A rendszer ára folyamatosan esik, 3-4 éven belül ennek fele lesz csak, érdemes várni.”

Ej, ráérünk arra még, ismerős ez az attitűd. Nos, a napelemek ára az elmúlt években így alakult (német adatok, 10-100 kWp-s rendszer):

A teljes cikk itt olvasható.

Ajánlott tartalom

A geotermikus energia felhasználásának megkétszerezése a cél Magyarországon

A geotermikus energia közvetlen hasznosításában Magyarország hosszú évek óta Európa első öt állama között található, a rendelkezésre álló potenciálra alapozva azonban még tovább fokozható a helyben elérhető erőforrás felhasználása - tudatta az Energiaügyi Minisztérium csütörtökön az MTI-vel.