Tudj meg többet: Zöld informatika

A zöld IT azt jelenti, hogy olyan megoldásokat alkalmazunk az IT területén aminek köszönhetően csökken a környezetet szennyező anyagok használta és kibocsájtása. Egyrészt az eszközök gyártásánál használt anyagokat úgy válogatják meg a gyártok, hogy az ne szennyezze súlyos mértékben a környezetet, és újrahasznosítható legyen. 2006 óta ezt már szigorú direktívákkal (WEEE, RoHS) szabályozzák az EU területén, melyek tiltják a veszélyes anyagok (pl. higany, ólom) használatát és kötelezik a gyártót az elektronikus készülékek hulladékainak visszavételére.
A másik fontos terület az eszözök fogyasztásának csökkentése, minimalizálása. Erre azért van szükség mert a készülék teljesítményének növekedésével nőtt a fogyasztásuk is. Az 1986-ban megjelent Intel 386-os processzornak csak 2W körül volt a fogyasztása. A 2003-ban megjelent Pentium 4-nek viszont már több mint 100W, ráadásul közben jelentősen több lett a számítógépet használók száma is.

1992-ben az USA kormánya meghirdette az Energy Star programot, hogy ennek segítségével csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtását. A program önkéntes és azok a gyártók tehetik ki az Energy Star logot a készülékeikre akik az átlagosnál 20-30%-al alacsonyabb fogyasztású termékeket készítenek. A program nagyon népszerű lett és nemzetközivé vált. Kezdetben csak számítástechnikai eszközök voltak a programban. Ekkoriban kezdett el megjelenni a Zöld IT kifejezés is. 1995-ben jelentősen bővítették a programot, ennek köszönhetően 2006-ban már több mint 40000 féle terméken szerepelt az Energy Star logo. A program segítségének köszönhetően terjedtek el nagy mértékben olyan technológiák mint a LED-es forgalomirányító lámpa, az energiatakarékos compakt fénycsövek, az irodai energia menedzselő rendszerek, és csökkent a készülékek készenléti állapot fogyasztása is. Egy becslés szerint 2006-ban az Energy Starnak köszönhetően több mint 14 milliárd dollárnyi elektromos energiát takarítottunk meg.

A legnagyobb energia megtakarítási lehetőséget a szerver központok jelentik hatalmas étvágyuk miatt. Itt a 2 legfontosabb tényező a szerverek fogyasztása és a szerverek hűtésére fordított energia. Ez a kettő erősen összefügg. A szerverek (és a PC-k) által elhasznált energia legnagyobb része hővé alakul, vagyis minél többet fogyasztanak a gépek annál többet kell költeni a hűtésükre. Napjainkban már nem pusztán környezetvédelem kérdése alacsonyabb fogyasztású gépek vásárlása, hanem gazdasági is. Egy szerverpark fogyasztási költsége könnyen több lehet mint az ára volt. Azonban az energiahatékony szerverek már elérhetőek a nagy gyártók kínálatában. A leghatékonyabb a Sun CoolThreads technológiája ami ötödével csökkenti a szerverek fogyasztását. Az IMB, az AMD és az Intel is megjelent már az energiahatékony processzoraival és idővel egyre elterjedtebbé válnak, ezzel csökkentve a környezetre rótt terhet.
Újabban egyre népszerűbbek a virtualizációs technológiák, melynek segítségével egy szerver több virtuális szerverré osztható fel így több feladotot tud ellátni egyszerre és kevesebbre van szükség belőlük.

Bár fogyasztásuk elenyésző a szerverekéhez képest, számuk hatalmas, ezért össz fogyasztásuk jelentős. A gyártok már itt is jelen vannak a zöld termékeikkel. Ott van például a Western Digital Green Power merevlemezei ami a hagyományosnál körülbelül 40%-al fogyaszt kevesebbet. Ez elsőre nem tűnik soknak, egy 10W körüli fogyasztású eszköznél, de ha azt nézzük, hogy már több milliót eladtak belőle akkor igenis számít. Nemrég kezdtek el terjedni az SSD-k (Solid State Drive) amlyeknek ugyan legnagyobb előnyük a gyorsaságuk a merevlemezekkel szemben egy kicsivel kevesebbet is fogyasztanak, igaz mindezt ma még meglehetősen drágán teszik. A processzor gyártók itt is csökkenteni tudták a fogyasztást az újabb gyártási technológiáknak köszönhetően. Ma már mind az AMD mind az Intel asztali processzorai átvették az eleinte notebookokban alkalmazott energiatakarékos megoldásokat, amelyek úgy csökkentik a fogyasztást, hogy lejebb veszik a processzor órajelét, ha a kihasználtságuk alacsony. A videokártyák piacán az AMD nemrég adta ki 4770-es kártyáját ami alacsonyabb fogyasztás mellett kínál magas teljesítményt, köszönhetően a 40nm-es gyártási technológiának. A videkortyáknál is elterjedt az órajel csökkentéses módszer, így például böngészés közben lényegesen kevesebbet fogyasztanak és csak akkor kapcsolnak magasabb sebességre, ha egy intenzívebb grafikai alkalmazást indítunk el.

A monitorok is nagy fejlődésen mentek át az elmúlt évtizedben. Régi képcsöves monitorokat már alig látni azóta, hogy az LCD-k egyre jobban megközelítették a képminőségüket. Egy LCD monitor nem csak kevesebb helyet foglal, de körülbelül fele annyit is fogyaszt mint egy azonos méretű CRT, ami igen jelentős különbség. Ráadásul kevesebb veszélyes anyagot használnak az előállításához. Az LCD monitorok fogyasztásának csökkentésére újabban LED-es háttérvilágítást alkalmaznak, amivel szintén jelentős, körülbelül 25-30% megtakarítás érhető el.

Azonban nem csak a gyártók, hanem mi felhasználók is sokat tehetünk a környezetünkért. Például egy jól beállított energia profillal. Csak egyszer kell beállítanunk és utána már nem kell vele foglalkoznunk, ráadásul rengeteg program (ide csinálj egy linket ami az ezeket bemutató cikkemre mutat :)) segít nekünk abban, hogy ezt még precízebben tehessük meg. Amennyiben hosszabb ideig nem használjuk a gépünket, akkor kapcsoljuk ki vagy hagyjuk készenléti üzemmódban. A monitorunk TV-nk fényerő és kontraszt profilját a felhasználásnak megfelelően válasszuk meg. Olvasáshoz, böngészéshez elegendő és jobb is alacsonyabb fényerő és kontraszt, mint grafikai munkához, kép vagy filmnézéshez. Ne nyomtassunk fölöslegesen és, ha lehet használjunk kétoldalas nyomtatást, ezzel is csökkentve az elhasznált lapok számát. Gyűjtsük szelektíven a hulladékokat ezzel is segítve az újra felhasználást. Az elektronikai hulladékokat, a készülékekben lévő akkumulátorokat, elemeket ne dobjuk a kommunális hulladékok közé, mert így nem tudják újrahasznosítani őket és ártalmasak a környezetre is.

Wikipedia - Green energy

A wikipedia idevonatkozó cikke (angol)

EnergyStar

Az Energystar hivatalos weboldala (angol)

Keresés az oldalon: