A Világbank szerint súlyos energiaválság fenyegeti öt-hat éven belül Kelet-Európát és Közép-Ázsiát, ha nem fektetnek be euró ezer milliárdokat új gáz- és olajforrásokba, a vezetékek modernizálásába és az energiafelhasználás hatékonyságának javításába - írta brüsszeli tudósításában pénteken a Die Presse című osztrák lap.
- Megduplázná első félévi forgalmát a Bács-Zöldenergia Kft.
- Újabb olajfúró torony robbant fel a Mexikói-öbölben
- Nagyobb szerephez juthat a magyar mezőgazdaságban az energianád
- Szennyezési kvóták vásárlásával támogat az EIB egy baltikumi szélenergia-beruházást
- A német kormány hajlik az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítására
Az elemzés szerint 2030-ig 2 ezer 400 milliárd euróra lenne szükség. A befektetés hiányában az a veszély fenyeget, hogy Oroszországnak és Közép-Ázsiának több földgázt és kőolajat kell importálnia, mint amennyit exportál - figyelmeztetett a Világbank csütörtökön közzétett jelentésében. “2030-ra a régió nettó exportőrből nettó importőrré válhat” - mondta Peter Thomson, a Világbank európai és közép-ázsiai fenntartható fejlődésért felelős részlegének igazgatója.
Az Európai Unió évek óta próbálja csökkenteni a Gazprom orosz földgázkonszerntől való függőséget - mutatott rá az osztrák lap. Ezt a célt szolgálja az Európai Parlament illetékes szakbizottságában csütörtökön elfogadott új gázellátási jogszabály-tervezet. Ez az új szabályozás - amelyet még a tagállamok kormányainak is jóvá kell hagyniuk - előírná, hogy egy esetleges új földgáz-válság esetén a háztartások ellátása 45 napon át biztosított legyen még akkor is, ha az ipari felhasználók nem kapnak földgázt.
Európa energia-gondjának megoldása azonban nem ilyen egyszerű, mert amilyen mértékben csökkeni fog Oroszország nyomásgyakorló képessége a jelentés szerint, olyan mértékben fog erősödni a közép-ázsiai országoké - írta a Die Presse. “Azerbajdzsánnál van a kulcs mindenféle gázvezeték-fejlesztéshez, és ezt tudja is” - fogalmazott Brendan Devlin, az Európai Bizottság energiaügyi főigazgatóságának illetékese. Devlin nyugtalanítónak tartja a világbanki jelentést, szerinte elképzelhető, hogy magántőke felhasználása nélkül nem kerülhető el az energiaválság, de néhány kelet-európai és közép-ázsiai ország kedvezőtlenül áll hozzá a nyugati befektetőkhöz.
A Gazprom példáján szemléltetve a jelentést, a vállalatnak évente 15 milliárd dollárt (11 milliárd eurót) kellene befektetnie a vezetékekbe csak ahhoz, hogy a jelenlegi szinten tartsa a kitermelést, ezzel szemben 2001 és 2008 között csak összesen 36 milliárd dollárt költött erre a célra. A tanulmány rámutat, hogy eközben tavaly októberben Vlagyimir Putyin miniszterelnök 68 milliárd köbméter gáz szállítására kötött szerződést Kínával - írta a Die Presse.
Hozzászólok a cikkhez
Hozzászólás beküldéséhez be kell jelentkezni.