Kezdőlap / Technológiák / Épületek / Végleg bezárták a szénerőműveket! De mi lesz a dolgozókkal?
Tudj meg többet: Napenergia

Végleg bezárták a szénerőműveket! De mi lesz a dolgozókkal?

Belgium, Ausztria és Svédország már sikeresen meglépték azt, amit számos más európai ország is szeretne.

Bezárták a szénerőműveiket! Mindezt annak érdekében tették, hogy csökkentsék a légkörbe juttatott károsanyagok mennyiségét. Ugyanakkor adódik a kérdés, hogy mi lesz az erőművek dolgozóival? Erre nyújt megoldást a megújuló energia! A napelemes rendszerek, a szélerőműfarmok, a biomassza, biogáz és geotermikus erőművek hatalmas humánerőforrást fognak felszippantani a piacról a közeljövőben.

EZEK AZ ORSZÁGOK HAGYTAK FEL A SZÉNTÜZELÉSŰ ENERGIATERMELÉSSEL

Elsőként Belgium mondott nemet a nagy károsanyag-kibocsátással járó szénerőművek működtetésének még 2016-ban. A belga állam belátta, hogy a környezet védelme és a hosszú távú, fenntartható fejlődés érdekében fel kell hagynia az energiatermelés egyik legnagyobb emisszióval járó széntüzelésű erőműveinek használatával. Az energiatermelésben egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a szélerőművek és a hálózati és háztartási napelemes rendszerek.

A második európai ország, aki bezárta szénerőműveit Ausztria volt. A Mellach széntüzelésű hőerőmű bezárást még tavaly jelentették be az osztrák kormány, amit idén áprilisban, a fűtési szezon végével teljesített is. Ezt a lépést az ország történelme szempontjából az osztrák klímáért, környezetért, energiáért és mobilitásért felelős miniszter Leonore Deweller, kiemelkedő mérföldkőnek nevezte. A miniszter továbbá azt is előrevetítette, hogy Ausztria 2030-ra 100%-ban zöld energiát fog felhasználni. Az ország jelenleg is élen jár a napelemes rendszerek és szélerőművek hasznosításában.

A sorban a harmadik Svédország volt, aki ugyancsak idén, a tervezettnél két évvel korábban tudta bezárni utolsó, még működő szénerőművét. A KVV6 nevű, Stockholmtól északra fekvő Hjorthagenben található szénerőművet 1989-ben építették és idén, 2020-ban végleg lekapcsolták. Sőt a svédek azt is kijelentették, hogy az idei enyhe tél miatt nem is igazán használták ki annak kapacitásait. Az erőmű bezárásával a térség károsanyag-kibocsátásának felét szüntették meg azzal, hogy a létesítmény évi 800-900 ezer tonna szén-dioxid emisszióját nullára redukálták. Stockholm azonban ennél is tovább megy, és nem csak karbonsemleges akar lenni, hanem a megújuló és újrahasznosított energiaforrásokra támaszkodva karbonnegatív teljesítményt kíván elérni.  A svéd főváros 2040-re szeretné elérni a karbonsemlegességet, és az alternatív energiát termelő technológiák (napelemes rendszerek, szélturbinák, geotermikus és biomassza erőművek) segítségével kívánja elérni a negatív kibocsátási mutatót.

A fent bemutatott országok példáját további 6 ország tervezi követni a közeljövőben. A célkitűzést 2025-ig Franciaország, Szlovákia, Portugália, az Egyesült Királyság, Írország és Olaszország, 2030-ig pedig Görögország, Hollandia, Finnország, Dánia és Magyarország kívánja végrehajtani.

JELENTŐS HUMÁNERŐFORRÁSSAL SZÁMOLNAK A MEGÚJULÓKNÁL

A fosszilis erőművek folyamatos bezárásával komoly mennyiségű munkaerő is elbocsátásra kerül. Ugyanakkor ez nem ad okot különösebb aggodalomra, mert a szakképzett energetikában jártas munkaerőre nagy igény tartanak a megújuló erőművek is.

A Cambridge-i egyetem kutatói több esettanulmányban is rámutattak arra, hogy a karbonsemleges átállás lényegében több munkahelyet hoz létre, mint amennyit megszüntetett.  Tehát míg sokan attól tartanak, hogy az energiatermelésben végbemenő struktúraváltás munkahelyek megszűnését eredményezi, ennek éppen a fordítottja történik.

A European Corporate Leaders Group (CLG Europe) jelentése szerint a karbonsemlegességre való áttérés segíti a munkaerőpiacot azzal, hogy ellenállóbb gazdasági környezetet hoz létre a szűkös erőforrásokra támaszkodó rendszerhez képest. szűkössége. A környezeti célok elérése mellett hosszú távon a teljes foglalkoztatás 1 %-os növekedésével is számolnak.

A példa kedvéért Európa-szerte jelenleg is számos nagyobb napelempark üzemel és a közeljövőben ezek száma fokozatosan emelkedni fog. A háztartási méretű napelemes kiserőművek (HMKE) száma is folyamatosan nő. A napelemek telepítése, karbantartása, tisztítása szakértelmet kíván. Az Egyesült Királyságban pedig a vízi szélenergiaiparban is jelentős foglalkoztatásbővítéssel számolnak. Ez pedig munkát biztosíthat azok számára, akik a leszerelt szén-, olaj- és a földgáziparban voltak alkalmazva. A napelemes piacon különösen mérnökökre, kutatókra és olyan szakemberekre van szükség, akik tapasztalatot szereztek már az elektronika területén.  Ezzel párhuzamosan pedig nő az az infrastruktúra-fejlesztési, a szolgáltatási és a gyártói szektorban is az igény a szakképzett munkaerő iránt.

100.000 Ft-ból napelemes rendszer Európai Uniós támogatással? Kérjen itt ajánlatot. 5 perc alatt személyre szabott ajánlatot kap (x)

Ajánlott tartalom

Elég hatékonyak a jelenlegi napelemek?

Új mérföldkövet értek el a napelemek hatékonyságának növelésében.