Varsói klímacsúcs

Varsóban november 11. és 22. között tartották meg az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében és a Kiotói Jegyzőkönyvben résztvevő országok az ENSZ klímacsúcsot.

Az esemény nyitónapján egy perces néma csenddel emlékeztek meg a fülöp-szigeteki tájfun áldozatairól. A katasztrófa a találkozó egészére rányomta bélyegét. Kihangsúlyozták, hogy tájfun erőssége a Dvorak-skála maximális 8-as értékét is meghaladta. A tragédia azért kapcsolható az eseményhez, mert a globális felmelegedés fokozza a természeti csapások erősségét, és előfordulását is, valamint így az égető probléma egy kimondottan aktuális következménye került fókuszba.

A környezetvédők illetlenségnek, arcátlanságnak tartották, hogy Varsóban, ugyanabban az időpontban rendezték meg a széncsúcs világtalálkozót. A gazdaság jelentős része a fosszilis energiahordozókra épül, így egyre nagyobb a szén-dioxid kibocsátás is. A népesség növekedésével megnő az energia-, és az élelmiszerigény is, de azt szem előtt kell tartanunk, hogy a fejlődő országok többségében vidéken nincs energiaellátás.

Az OzoneNetwork csütörtöki Egyenlítő c. műsorának vendége Faragó Tibor, a Magyar Természetvédők Szövetségének szakértője azt mondja, nem tudnak megoldást találni, mert egy olyan problémával szembesültek a társadalmak, amely a kulcságazataikkal függ össze a világban mindenütt. Emellett kiemeli, hogy egy klímatárgyalás nem csak a klímáról, hanem a világ rendjéről szól.

Ajánlott tartalom

Súlyos környezeti pusztítást okozhatnak a tengeri hajózásra alkalmatlan orosz tartályhajók

Súlyos környezetpusztítást idézhet elő Oroszország azzal, hogy a tengeri hajózást szabályozó előírásoknak nem megfelelő olajtankereket használ a Balti-tengeren - figyelmeztetett Tobias Billström svéd külügyminiszter a The Guardian című brit napilapnak adott, csütörtökön megjelent interjúban.