Kezdőlap / Rovatok / Zöldinfó / Környezetvédelem / Vannak intő jelek a tengeri “halálzónák” kialakulása előtt

Vannak intő jelek a tengeri “halálzónák” kialakulása előtt

A tengerfenéken élő állatok viselkedéséből megjósolható az oxigénhiányos halálzónák keletkezése – derítette ki egy osztrák kutatócsapat. Szlovénia partjai előtt jegyezték fel a tengeri élőlények viselkedésének változásait csökkenő oxigénszintnél.

Az oxigénszint változásával a tengerlakók viselkedése is megváltozik. Egyes állatok megpróbálnak menekülni, és magasabb vízrétegekbe eljutni, míg mások lelassulnak vagy szokatlanul kezdenek el viselkedni – magyarázta Michael Stachowitsch, a bécsi egyetem tengerbiológusa, aki munkatársaival elsősorban az üledékben élő mikroszkopikus állatok viselkedését tanulmányozta. A bécsi kutatók által kifejlesztett plexiüvegkamrával, az úgynevezett EAGU-val (Experimental Anoxia Generating Unit) több hónapon át folytatható a kísérlet – számolt be a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása (www.derstandard.at).
A kockaalakú tartályt nyitott állapotban helyezik el a tengerfenéken, így a szokásos oxigénszint mellett tanulmányozható az élet. Majd becsukják, és a tartályon belül egyre kevesebb lesz az oxigén, míg pár nap alatt teljesen el nem fogy. Egy kamera percenként készít képet a benti helyzetről, érzékelők mérik az oxigén- és a kénhidrogén-tartalmat, továbbá a pH-értéket és a hőmérsékletet.

Világszerte már négyszáz halálzóna létezik, összterületük Németországénak felel meg. A legnagyobb zóna a Mexikói-öbölben található, bár nincs köze a jelenlegi olajkatasztrófához. A mezőgazdaságból származó tápanyagok, műtrágyák vezetnek évről évre fokozott algavirágzáshoz. A burjánzást követő bomlási folyamatok elvonják a vízből az éltető oxigént, az állatok egyre nehezebben jutnak levegőhöz, akár tömeges pusztulásuk is bekövetkezhet. A tengerfelszín magas hőmérséklete még fel is gyorsítja e zónák kialakulását.
A tengerfelszín hőmérséklete az Adriai-tengerben is eléri a 25-30 fokot. Szélcsendes napokon a meleg víz nem tud cserélődni a mélység hűvös víztömegeivel, így gyorsan kialakulhat a halálzóna. Szerencsére egy hirtelen feltámadó szél megfordíthatja a helyzetet, friss vizet juttatva a rendszerbe.

Ajánlott tartalom

500 szárazföldi állatfaj kipusztul 20 éven belül

A vadállat-kereskedelem és más emberi tevékenységek hatásai felgyorsították a szárazföldi gerincesek kipusztulásának folyamatát: több száz faj már kihalt és jóval több áll a kihalás szélén - állapította meg a Stanford Egyetem tudósai vezette kutatócsoport legújabb tanulmányában.